Csúzlik és gépfegyverek a határnál

– Tábornok úr, mikor járt ön legutóbb hazánk déli hátáránál?
– A múlt héten.

– Mi tapasztalható most ott?
– Attól függ, hogy a déli határszakasz melyik részét tekintjük. Ásotthalomnál az idei évben az elfogott vagy feltartóztatott bevándorlók létszáma elérte a 100 ezer főt. Ez óriási szám egy kis határforgalmi kirendeltség esetében. A rend­­szerváltást követően az Egyesült Államokban tanultam, és a mexikói határon is teljesítettem szolgálatot. Ott egy ásotthalmihoz hasonló kirendeltségen elmondták nekem, hogy van olyan éjszaka, amikor 150-en is kísérleteznek az illegális átlépéssel. Csodálkoztam, mert akkoriban Magyarországon szinte egész évben nem volt annyi. Mostanra viszont már nem ritkaság, hogy a déli határszakaszon 1500–2000 fő próbálkozik egyetlen éjszaka alatt. Mivel a magyar rendőrség elég sok alagutat felderített, az illegális bevándorlók áttértek a létrás módszerre. Könnyű, alumíniumlétrákkal jutottak át a kerítésen. Mi válaszul Y alakú fém szögesdrótot építettünk a kerítés tetejére. Ez megnehezíti a létrás átjutást, ezért most sok helyen erővágóval támadják a kerítést. Az is szemmel látható, hogy a rendőrség járművei közül rengeteget összetörtek, tönkretettek.

– Hogyan?
– A párhuzamosan futó két kerítés közötti járőrútvonal bizonyos térségekben tele van a rendőrségi járművek felé átdobált kövekkel, fadarabokkal, gerendákkal vagy éppen csúzlikból kilőtt acélgolyókkal. Az irányítóközpontban a kamerák felvételeiből jól áttekinthetjük a helyzetet, és láthatjuk, hogy a határtérségben megjelentek fegyverek, köztük kések és lőfegyverek is. Idén már nyolc rendőr sérült meg valamilyen támadásban.

– A közelmúltban a rendőrökre rá is lőttek.
– Ez új dolog, korábban ilyen nem fordult elő. A határ túloldalán gyakorivá váltak a lövöldözések, és most már egy szerb–magyar közös járőrre is rálőttek Mórahalomnál. Változás történt a nemzetiségi alapon szerveződő bandáknál is. Kezdetben szír embercsempészek szervezték az illegális migrációt, majd megjelentek a marokkóiak és az afgánok. Mára az összes kulcsfontosságú helyen afgán fegyveres csoportok uralják a terepet. Már korábban is hangsúlyoztuk, az a furcsa helyzet állt elő, hogy nem az Európai Unió nemzetállamainak hatóságai döntik azt el, ki léphet be az unióba, hanem az embercsempész bandák. Sőt mostanra már azt is elmondhatjuk, hogy az Európába történő bejutásról a tálib kor­mányzat dönt. Az afgánok irányításával ugyanis jelentős szerepet kapott az afgán tálib kormány titkosszolgálata, és vannak információk az Iszlám Állam megjelenéséről is.

– Hogyan élik meg a magyar határ mellett élők a migrációs eseményeket?
– Ásotthalmon, Mórahalmon, Röszkén az átlagos magyar településekhez képest gyakrabban érzékelhetik az emberek a rendőri erők mozgását és a rendőrök elől bujkáló hátizsákos emberek megjelenését. Jelentős számban fel tudjuk tartóztatni azokat, akik a kerítésnél akarnak átjutni, de előfordulhat, hogy a rendőrök nem tudnak egyszerre több helyen nagy számban fellépni a tömegekkel szemben – így átjuthatnak néhányan, akiket az embercsempész autók várnak. Célunk, hogy az áthaladási csomópontokon feltartóztassuk ezeket a személyeket, és visszakísérjük őket a határhoz. Ez nagyon komoly erőket igényel. Az elmúlt hónapokban meg is erősítettük a határt védő rendőri erőket átvezénylésekkel és új állomány szolgálatba állításával. Az ukrajnai háború miatt a katonai erőket ki kellett vonni a déli határ mellől, ezért jött létre a határvadászezred.

– Tudható, hogy keleten Ukrajnából a háború elől menekülnek az emberek, de a déli határon kik akar­nak az Európai Unióba jönni?
– Nem tudjuk, mert ismeretlen identitásúak. A határ túloldalán jelentős rendőri akciót indított a szerb rendőrség. A hatóságok nemcsak fegyvereket, hanem okmányokat, köztük török útleveleket is találtak, és vannak tádzsik iratokkal érkező afgánok is. Ha személyazonossági iratok nélkül érkeznek, akkor bemondáson alapul annak meghatározása, hogy egy illető honnan jött. Ez pedig sok esetben nem fedi a valóságot. A korábbi európai terrorcselekmények tapasztalatai alapján feltételezhetjük, hogy a déli határunknál is érkezhetnek úgynevezett alvó ügynökök, akik valahol majd parancsra végrehajthatják a terrorcselekményüket. Mi azt mondjuk, hogy azok jöhetnek be az országba, akiknek a személyi azonosságuk tisztázott, és valamilyen illetékes hatóság olyan döntést hozott, hogy beléphetnek. Ezzel szemben az Európai Unió azt javasolja, hogy jöjjön be az, aki politikai menedékjogot kér, helyezzük el migránstáborban, majd a határokon belül bíráljuk el a menedékkérelmét, és ha nem jogosult a menekültstátuszra, akkor ki kell toloncolni – ám ezeknek a kitoloncolásoknak a nyolcvan százaléka sikertelen. Szerintünk a mi modellünk hatékonyabb, és jobban szolgálja a biztonságunkat.

– Milyen céllal érkeznek tömegek Európába?
– Akiket vallási, politikai, faji alapon üldöznek a saját országukban, ők az első biztonságos államban átmeneti védelemre jogosultak. Aki menekültstátuszt szeretne, an­nak a befogadó ország hatóságaival maximálisan együtt kell működnie. Aki géppisztollyal rálő a határt védő rendőrre, nem menekült, hanem súlyos bűncselekményt elkövető bűnöző. A bejutási célok között a fő jellemző a jobb megélhetés reménye. A balkáni útvonalon nagy számban érkeznek Pakisztánból, Indiából, Srí Lankából, ­Afganisztánból, Törökországból, Iránból és Szíriából. Ők különféle embercsempész megoldásokkal jutnak el Európába. A határsértők száma idén a magyar határnál no­vember első napjaiban megközelítette a 173 ezer főt. Ez a tavalyelőtti számnak csaknem a duplája. Az is fontos, hogy több mint ezer embercsempész ellen indult eljárás.

– Ősz végére általában csökkenni szokott az illegálisan érkezők száma?
– Novemberben korábban az volt a jellemző, hogy a hűvös időben már lecsökkent a mozgás. Most ez nincs így. Az embercsempészek komoly hálózatot építettek ki, amelynek segítségével differenciált szolgáltatást nyújtanak. Össze kell zúznunk az üzleti modelljüket bűnügyi, titkosszolgálati együttműködéssel. Fejenként 1000 eurót kérnek a szolgáltatásért: gépjárművel szállítják, lakásban pihentetik, hamis okmányokkal látják el a bevándorlókat, technikai eszközöket és fegyveres biztosítást nyújtanak nekik az áthaladáshoz. Az időjárásnak kevésbé kitett módon tudják mozgatni azokat a tömegeket, amelyeket gyakran ők maguk beszélnek rá az elindulásra. Évente egymillió illegális bevándorló érkezik így az unióba. Nagyon fontos lenne, hogy a problémát ott kezeljük, ahol az keletkezik. Ezért segítenünk kell a nagy kibocsátó országokat, hogy ott maradjanak az emberek. Hazánk ezt hosszú ideje meg is teszi a Hungary Helps programon keresztül.

– Uniós tagállamok – köztük Németország, Olaszország, Szlovénia, Lengyelország – a schengeni belső határokon ellenőrzést vezettek be az elmúlt hetekben. Van ennek valódi értelme?
– A külső határok őrzésére kell a hangsúlyt helyezni. A schengeni övezet nagy vívmány gazdasági, társadalmi, politikai szempontból egyaránt. A határellenőrzés mostani visszaállításával nem biztos, hogy az illegális migrációt meg lehet akadályozni, mert az illegális bevándorlók a zöld határt választják majd. Az viszont biztos, hogy a teherautók megállításával kiszámíthatatlanná válik a kereskedelmi szállítás. Az Európai Uniónak nemcsak az iratokat kellene ellenőriznie a határállomásokon, hanem a külső zöld határt is. Bízunk benne, hogy az unió migrációs politikája megváltozik, és fölismerik, hogy az európai emberek biztonságát ezzel lehet garantálni.

– Mi az üzenete annak, hogy most nyilvánosságra hozták a migrációs helyzettel kapcsolatos titkosszolgálati jelentést?
– Szeretnénk, ha a magyar és az európai emberek szembesülnének azokkal az összefüggésekkel, amelyek az illegális migráció, a szervezett bűnözés és a terrorizmus között fennállnak. 2015-ben még azt mondták az unió vezetői, hogy kiemelkedő tudású agysebészek érkeznek a zöldhatáron, de valójában egy ilyen ember sem jött. A titkosszolgálatok tényszerűen tudják bizonyítani azokat az állításokat, amelyeket a magyar hatóságok hosszú ideje hangsúlyoznak különféle európai fórumokon. Az sem véletlen, hogy a nemzeti konzultációnak is van migrációval kapcsolatos kérdése, tehát a magyar emberek elmondhatják véleményüket ebben a fontos és aktuális témában.