Otthonteremtés stressz nélkül

– Beszéljünk őszintén: ön netán földönkívüli?

– Nem, „csupán” kereskedővér folyik az ereimben. Édesanyám élelmiszerboltokat vezetett, édesapám pedig a rendszerváltás előtti időkben állami építőanyag-kereskedelmi telephelyet vezetett Nagymaroson mint alkalmazott, aztán később részt vett a privatizációban. Kipróbáltam mindkét vonalat, és végül az építőiparhoz húzott a szívem. Édesapám jó tanácsokkal látott el, engedte, hogy a saját utamat járjam, így már húszéves koromban önálló vállalkozásba fogtam. Gödön 1996-ban alapítottam meg az építőanyag-kereskedelmi cégemet, ami azóta is működik, Piramis Építőház névre hallgat ez a kereskedelmi egység. Rajtam kívül négy kollégával indultunk, és hosszú utat bejárva, most mintegy 200 munkatárs dolgozik nálunk, az észak-pesti régió legmeghatározóbb építőanyag-kereskedelmi cége vagyunk. Rendkívül büszke vagyok arra, hogy a kezdőcsapatból ketten azóta is velem dolgoznak, ketten pedig innen vonultak nyugdíjba. Én Gödre születtem, imádom ezt a környéket, ezer szállal kötődöm a településhez, az itteni emberekhez. Soha egy pillanatig nem merült fel bennem, hogy innen továbblépjek, miközben formálódott bennem az üzleti vízióm.

– Milyen tervek, gondolatok jártak a fejében?

– Egy olyan professzionális építőanyag-kereskedelmi céget láttam magam előtt, ahol nagyon letisztult folyamatok vannak, ezenkívül széles ter­­mék­választék, hihetetlenül ügyfélbarát rendszer és kifinomult logisztika. Nagyra nőttünk, de a legfőbb küldetésünk a mai napig nem változott: az ügyfeleink gondtalan otthonteremtésének támogatása. Sokszor mondják, hogy az építkezés egy feszültségektől terhes időszak, házasságok mennek tönkre, mire felépül a vágyott családi ház – mi igyekszünk ezzel a sztereotípiával szembemenni, és mindenfajta támogatást megadni, hogy ez stresszmentes élmény legyen az emberek életében.

– Mégis, hogyan tud ebben segíteni egy kereskedés?

– Egy cég vállalati kultúráját az határozza meg, hogy a vezetők és a kollégák el tudnak-e köteleződni azonos értékrendek mentén. Amikor új munkatárs érkezik hozzánk, elmondom neki a négy vállalati alapelvünket, ezek: a fejlődés, az ügyfélközpontúság, a megbecsülés és a megbízhatóság. Az eredmény? Mintegy ezer építőanyag-kereskedő működik hazánkban, és ebben a széles mezőnyben több alkalommal kiérdemeltük már A legjobb ügyfélélmény, Az év építőanyag-kereskedője és Az év munkahelye díjat is.

– Mondana néhány példát arra, hogy mit csinálnak önök másképp, mint a többiek?

– Számos, Magyarországon egyedülálló újítást vezettünk be, és folyamatosan fejlesztünk. Például éppen a Covid-járvány idejére, 2020 tavaszára készült el a webáruházunk, amellyel a teljes rendelési folyamatot automatizáltuk: az ügyfél úgy tud tőlünk vásárolni, hogy közben egyszer sem kell a telefont felemelnie. Ezt az építőanyag-iparban azért nehéz megoldani, mert hihetetlen bonyolult logisztikai folyamat zajlik a háttérben – nekünk sikerült, a webáruház azóta is az egyik piacvezető.

Amikor 2021 elején elindult a kormány otthonteremtési támogatása – akár hárommillió forint állami támogatáshoz juthattak a családok ugyanannyi önerő mellett –, mi egy hónapon belül egy új, ingyenes szolgáltatást kínáltunk: három szakértőnk mintegy 700 család válláról vette le az adminisztrációs terhet és vitte végig az igénylési folyamatot az államkincstárig.

Tavaly júliusban birtokba tudtuk venni Gödön az új áruházunkat. Külföldi tapasztalatokkal felvértezve, egy olyan épületet terveztünk meg, ahol az ügyfelek és a munkatársaink egyaránt jól érzik magukat, és élményként élik meg az itt eltöltött időt.

– Hogyan került kapcsolatba az Újház-hálózattal?

– Az ezredforduló környékén, a gazdasági fellendülés időszakában szárnyalt az építőipar, évről évre növekedett a forgalom, ugyanakkor egyre több külföldi multi jelent meg az építőanyag-kereskedelemben is. 1997-ben alakult meg az Újház-hálózat azzal a céllal, hogy az építőanyag-kereskedő cégek egységbe tömörülve lényegesen jobb beszerzési feltételeket érjenek el az építőanyag-gyártóknál. Sokat tipródtam előtte, de életem egyik legjobb döntésének bizonyult, hogy a cégemmel 2005-ben csatlakoztam a közösséghez. 2010-ben beválasztottak a társaság igazgatótanácsába, és a következő tisztújításkor, 2013-ban az igazgatóság elnöke lettem, amelyet azóta is betöltök, a legfontosabb stratégiai kérdésekért és a fejlesztésekért felelek. 

– Hogy fér meg együtt ennyi dudás egy csárdában? Mitől működik jól az önök társulása?

– Ennek van egy gyakorlati, szervezési része, ami az intelligens informatikai hálózatoktól az értékesítők profi képzési rendszerén át az egységes logisztikai központig terjed. És van az a vállalati alapelv, amit állandóan sulykolok a munkatársaimba: az legyen a célunk, hogy az ügyfél mindig azt érezze, egy kicsit többet kapott, mint amit egyébként ő elvárt volna. És ez nem feltétlenül mindig az anyagiakban testesül meg. Sajnos a hazai cégek zöme nem így gondolkodik, hanem pont fordítva: mindig egy kicsit le akarják győzni akár az ügyfelet, akár egymást, mindig egy kicsivel többet akarnak nyerni, mint a másik. Ez hosszú távon biztosan nem célravezető.

– Az elmúlt két évtizedben a hazai gazdaság, köztük az építőipar is, mélységeket és magasságokat járt meg. Hol tartunk most a hullámvölgyben, és mi várható?

– A szomszédunkban dúló háború, az inflációs hatás és a magas banki kamatkörnyezet miatt az építőipar rendkívül jelentős visszaesést szenvedett el, tavaly mintegy 30 százalékkal csökkent az iparág teljesítménye. Nagyon várjuk a kormánytól, hogy újraindítsa az otthon­felújítási programot, ami erős lökést adna az építőiparnak. A csok plusz, az elérhető szintű kamatok és a látókörünkben lévő uniós támogatások mind azt a reményünket erősítik, hogy hamarosan a magánszemélyek újra építkeznek, a vállalkozások új beruházásokba fognak majd. Büszke vagyok arra, hogy 2023 tavaszán rám bízták az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségén belül a Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat megalapítását és elnöklését, amely a szakmánk, ezen keresztül 30 ezer ember legmagasabb szintű érdekképviseletét látja el. A kormányzati döntéseket támogató munkálkodásunk egyik legnagyobb ívű eredménye a decemberben elfogadott építészeti törvény.

– Elképesztő a munkabírása! Mindemellett az ukrán–orosz konfliktus kezdetén a cége raktárában létrehozott adománypontban többkamionnyi adományt gyűjtöttek, majd ön először egyedül, saját épségét kockáztatva építette ki az életmentő segélyek útvonalat Ukrajnába. De nehéz lenne felsorolni az összes közösséget, iskolát, kulturális, sport- és szociális szervezetet, amit gödi lokálpatriótaként rendszeresen támogat. És akkor még nem beszéltünk a sportteljesítményeiről! Muszáj újra megkérdeznem: ön netán földönkívüli?

– Még mindig nem vagyok az, „csupán” mesterfokon delegálok munkákat, döntési jogköröket az arra érdemes kollégáimnak. Így jut időm mindenre, ami szívügyem. Nagy boldogsággal tölt el, hogy támogatni tudom a különböző helyi szervezeteket, ugyanis azt vallom, valahogy vissza kell adnom a közösségnek mindazt, amit tőlük kapok.

A sport egy speciális dolog az életemben. Sokáig szinte semmit nem mozogtam, túlsúllyal küzdöttem, de 2014-ben beleálltam egy komoly életmód- és szemléletváltásba, ledobtam 15 kilót. 

Eddig 15 maratont futottam a világ különböző nagyvárosaiban, és több alkalommal teljesítettem az Ironman-versenyt. A sport által sokkal több örömet kaptam, mint gondoltam volna, például az én kitartásom láttán a környezetemben közel száz ember kezdett el rendszeresen mozogni. Hálás vagyok a sorsnak a családomért: 28 éve alkotunk egy párt a gyönyörű feleségemmel, és az élet megajándékozott minket két csodálatos lánygyermekkel. Az eredményeim mögött, a családom támogatásán túl, ott állnak mind a munkatársaim, ám a sportban önigazolást kapok arra, hogy egyedül is képes vagyok magas szintű teljesítményre.