Természetvédelemé a jövő

– Nem kérdés, hogy a természet védelme az egyik legfontosabb feladat, hiszen nem mindegy, milyen országot hagyunk az utódainkra… 
– Ha azt mondjuk valakinek, gondolj a hazádra, minden bizonnyal egy szívének kedves táj képe jelenik meg a lelki szemei előtt. Természeti értékeink gazdagságát tükrözi, hogy hazánk területének egynegyede természetközeli állapotban maradt fent. Ez egyrészről büszkeséggel tölthet el bennünket, másrészről felelősséget ró ránk, hiszen gondoskodni kell az értékek megóvásáról. A gond csak az, hogy nem egy összefüggő, hanem mo­zaikos, feldarabolódott területről van szó. 
A természet elvileg képes meggyógyítani önmagát, ám a külső beavatkozás – mint pedálul a hajdani mocsárlecsapolások, folyószabályozások – kibillentik az egyensúlyából. Ezeket a hibákat szeretnénk kijavítani. Az állami természetvédelem csúcsszerve az Agrárminiszté­rium Természetvédelemért Felelős Államtitkársága. Az egész ország területét lefedő erős állami intézményrendszerrel – tíz nemzetipark-igazgatósággal – gondoskodik a Pannon Biogeográfiai Régió ter­mészeti értékeinek megőrzéséről. A Hor­­tobágytól az Őrségig 1245 hivatásos munkatárs működik közre a természet megóvásában. Idén ünnepeltük fél évszázados fennállását a Hortobágyi Nemzeti Parknak, amely 1973. január 1-jén alakult. Öt­­ven éve itt indult útjára a zöld egyenruhás Természetvédelmi Őrszolgálat.

– Ha már az évfordulóknál tartunk, még két jeles dátumról is megemlékezhettünk ebben az évben: 130 éves a Madártani Intézet, és száz (plusz egy) éve kezdte meg munkáját az első kócsagőr.
– Decemberben ünnepeltük a hazai természetőrzést elindító Magyar Madártani Intézet születésének 130. évfordulóját.  A napokban jelenik meg Magyar Gábornak – az agrártárca főosztályvezetőjének – könyve a történetéről. 
Gulyás József volt az első kócsagőr, aki a Kis-Balatonon állt szolgálatba 1922-ben. Ükunokája, Vass Krisztián Kis-balatoni Krónika címmel írta meg a történetét. Ezt tekinthetjük a hivatásos állami természetvédelem kezdetének. Ebben az időszakban a kócsagtoll volt a főúri kalapok legfőbb ékessége, aminek köszönhetően majdnem kipusztították ezeket a madarakat. Ma már viszont az ország minden vizes élőhelyén megtalálhatjuk a nagykócsagot, amelyet címerma­darául választott természetvédelmünk, és az egyik legnagyobb szakmai sikertörténet lett. A kerek, kék mezőben repülő hófehér madarat ott láthatjuk valamennyi természetvédelmi hatósági táblán és kiadványon.
– Milyen feladatokkal kell megbirkózniuk a mostani „kócsagőröknek”, azaz természetvédelmi öröknek a munkájuk során?
– A védett természeti területek és értékek megóvása, őrzése, károsításának megelőzése érdekében 252 főből álló Természetvédelmi Őrszolgálat működik a nemzeti parki igazgatóságok szervezetében. A természetvédelmi őrök fegyverrel felruházott hatósági személyek. Fellépnek az orvvadászok és az illegális hulladéklerakók ellen. De az ő feladatuk a nemzeti parkok állattartó telepeinek az irányítása is. Közreműködnek a bemutatásban is, képzett túravezetők, de ők segítik helyismeretükkel a tűzoltókat erdőtüzek oltásakor. Együttműködésükkel jelentős segítséget nyújtanak a térségfejlesztésben érdekelt önkormányzatoknak, szaktanácsadói a helyi gazdálkodóknak. A hazánkban nyilvántartott 38 ezer régészeti lelőhely védelmét is ők látják el.

– A nemzetipark-igazgatóságok munkája is igencsak sokrétű. Mit mutatnak a számok, hogyan alakult a mérleg?  
– A nemzeti parkok a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) jelenleg záruló ciklusában 101 projektet valósítottak meg több mint 38 milliárd forint keretösszeggel, és a vállalt 100 ezer hektár helyett több mint 180 ezer hektáron javították természeti környezetünk állapotát.
Ezen projektek 80 százaléka közvetlen élőhely-rekonstrukcióra, a többi pedig az egyre fokozódó társadalmi érdeklődés kiszolgálására, azaz a bemutatásra, valamint a természetvédelmi őrszolgálat működésének támogatására irányult. A természetvédelmi őrszolgálat támogatása keretében 90 új speciális terepi járművet szereztek be a nemzeti parkok, 7 új őrszolgálati bázishely létesült és 9 megújult, valamint egy térinformatikai támogatású helikopteres légi megfigyelő rendszert is beüzemeltek. 
Az országos szakpolitikai tervezés megalapozása érdekében pedig nagy felbontású országos ökosziszté­ma-­térkép készült, amely az öko­szisz­téma-szol­gáltatások állapotát mutatja be bárki számára hozzáférhető nyilvános adatbázis segítségével.

– Egyre többen választják az aktív pihenés helyszínéül a nemzeti parkokat. Sokan akár több száz kilométert is utaznak, hogy őshonos állatokat mutassanak a gyerekeiknek. De népszerűek a tanösvények és a barlangi programok is.
– Igen, ezt magam is többször megtapasztaltam. Sokan érdeklődnek az őshonos állatok iránt. Génmegőrzési tevékenységet is végzünk: például nem találkozhatnánk a gyenesdiási Festetics Élményközpontban bivalyokkal, ha 1997-ben nem sikerült volna a vágóhíd kapujában felvásárolni az utolsó példányokat. 
A hazai ökoturisztikai létesítmények fele az állami természetvédelem kebelében működik. Növekvő látogatószámainak adatai igazolják az elmúlt 13 év fejlesztéseit. Ilyenek az új bemutatóhelyek, tárlatok, infrastrukturális beruházások: 42 természetvédelmi bemutatóhely, ezen belül 8 látogatóközpont, 20 tanösvény 46 kilométer hosszúsággal épült meg természetvédelmi be­­mutatási céllal. De az igazgatóságok vagyonkezelésében áll az ország 4200 barlangja, 2600 forrása és 800 víznyelője. Az elmúlt tíz évben jelentősen növekedett hazánk ismert barlangjainak száma, illetve barlangjáratainak hossza. Jelenleg mintegy 4200 barlang található az Országos Barlangnyilvántartásban, melyek összes hossza több mint 300 kilométer, és 40 látogatható a nagyközönség számára is. A barlangok népszerűségét jól mutatja, hogy háromból egy regisztrált látogató ezek valamelyikébe vált belépőjegyet.

– Miért hozták létre a Nemzeti Parki Termék védjegyet? Mi a feltétele az elnyerésének?
– Fontos számunkra a helyi gazdák munkája, ezért közvetlen vagy közvetett úton támogatjuk őket. Hiszen a természetvédelmi oltalom alatt álló területeink számtalan termék, termény előállításának, vagy szolgáltatás nyújtásának feltételeit biztosítják. 
Védett területen gazdálkodni azonban nem könnyű, hiszen az ilyen területen gazdálkodóknak mindenkor a természet védelmével összhangban kell végezniük a tevékenységüket. A minisztérium azért kezdeményezte a Nemzeti Parki Termék védjegy életre hívását, hogy támogassuk az oltalom alatt álló természeti területeken működő gazdálkodókat. És azért, hogy növeljük az eladásra szánt termékeik megbecsülését, piaci lehetőségeik bővülését. A védjegy nem titkolt célja, hogy a természeti erőforrások fenntartása és védelme mellett hozzájáruljon a térségi ökoturizmus és a falusi önfoglalkoztatás fejlődéséhez azzal is, hogy megismerteti a helyben termelt termékeket és a helyben nyújtott magas minőségű szolgáltatásokat. 
Az elismerő címre pályázó termékekkel kapcsolatosan alapvető elvárás, hogy elsősorban helyi nyersanyagokból készüljenek. Kiemelt szempont, hogy a termék minőségével, megjelenésével vagy más, kivételes tulajdonságával jól reprezentálja a térség természeti, táji és kulturális sajátosságait, továbbá a pályázó tevékenységét a helyi hagyományokra és helyi sajátosságokra, a térség munkaerő-kínálatára alapozza. Mára több mint 261 Nemzeti Parki Termék tanúsító védjegy használatára jogosult termelő csaknem 1300 termékének piacra jutását támogatják az igazgatóságok.

– Vannak olyan vélemények, hogy a természetvédelem túl sokba kerül…
– A természetvédelem céljából hozott védelmi intézkedések ugyan sérthetnek pillanatnyi gazdasági érdekeket, de nemzetgazdasági szempontból a magyar állam abban érdekelt, hogy a természetközeli élőhelyek további romlását megakadályozza, a védett természeti területek hálózatát fejlessze. A teljes lakosság már jelen pillanatban is jóval többet profitál – fizikai, anyagi és mentális jóllétét tekintve – a nemzeti parkokból, mint amit azon területek gazdasági célú kiaknázása jelentene. A nemzetipark-igazgatóságok küldetése, hogy a természeti környezet által nyújtott szolgáltatásokat megőrizzék, kiteljesítsék a társadalom és az egész nemzetgazdaság javára.