A bölcs ember békét szeretne

Ki húz hasznot az ukrajnai háborúból? Hogyan maradhat ki Magyarország a konfliktusból? Miért nem tüntetnek százezrek a békéért Nyugaton? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk Horváth József nyugállo­mányú vezérőrnagytól. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai főtanácsadója rámutat: a háború támogatásával Európa szembemegy a saját érdekeivel.

InterjúT. Németh László2024. 04. 26. péntek2024. 04. 26.

Kép:

Fotó: Kállai Márton

– Veszélyes idők címmel jelent meg néhány hónappal ezelőtt legújabb könyve. Mennyire veszélyesek a mai idők? 
– Mindig azzal a reménnyel élünk, hogy az életünk az idő múlásával – a jelenlegihez mérve – jobb, stabilabb, biztonságosabb lesz. Ehhez képest most azt látjuk, hogy az elmúlt két év során, amióta az orosz–ukrán háború kirobbant, egyre veszélyesebbé, sőt kiszámíthatatlanabbá válik a világunk. Hiszen Kelet-Európa mellett a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában is konfliktusok zajlanak. Látható, hogy a világban zajló folyamatokat a politikai vezetők egyre kevésbé tudják, vagy nem is akarják kontroll alatt tartani.

Horváth József
Fotó: Kállai Márton

– Mikor volt korábban hasonló a helyzet a világon? 
– Ha mindenáron párhuzamokat keresünk, akkor a második világháborút megelőző időszakot, az 1930-as éveket említhetjük. Akkoriban a weimari Németországban erőtlenné vált a vezetés, és megjelentek a politikai szélsőségek. Ez a politikai folyamat diktatúrába torkollott, majd jött a világháború és a holokauszt. Németországban az elmúlt hetven évben fix pontként megkérdőjelezhetetlen volt a zéró tolerancia az antiszemitizmussal szemben. Ehhez képest tavaly októberben Izrael-ellenes és antiszemita tüntetések kezdődtek, amelyek elterjedtek egész Nyugat-Európában és a tengerentúlon is. 

– „Európában és az észak-atlanti szövetségben egyfajta világháborús készülődés zajlik” – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a rádióban. Ennyire komoly a helyzet? 
– Valóban úgy tűnik, az európai NATO-tagok egy része és a NATO európai vezetése azt gondolják, hogy nekik dolguk van az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, illetve eljött a pillanat arra, hogy Oroszországot meggyengítsék, és a következő évtizedekre kiiktassák a világhatalmi játszmákból. Érdemes megemlíteni a két legerősebb NATO-tagország viselkedését: ebből az európai kommunikációból egyre inkább hátrébb lép az Amerikai Egyesült Államok, Törökország pedig nem is csatlakozott hozzá. 

– Miért akarják kiiktatni azt az Oroszországot, amellyel folyamatosan üzletelnek? 
– A nyugat-európai politikai elit jelentős része bábként viselkedik. Nem a saját nemzetük iránt elkötelezett politikát folytatnak, hanem az Egyesült Államok vagy globalista csoportok érdekeit képviselik. A szankciós politika legnagyobb vesztese – a célokkal ellentétben – nem Oroszország, hanem Európa lett, ugyanis jóval drágábban jut energiához és alapvető ipari nyersanyagokhoz, mint korábban. Mindeközben az orosz gazdaság 70 milliárd dollárral csökkentette az adósságát, és lehagyta Németországot, a világ ötödik legerősebb gazdaságát. Európa a mai politikájával tehát szembemegy a saját érdekeivel. Gazdasági kapcsolata az Egyesült Államoknak is folyamatos Oroszországgal: például ma is orosz dúsított uránt használnak az amerikai atomerőművekben.

– Többször hallunk arról manapság, hogy háborús hangulat van Nyugat-Európában. De miért nem tüntetnek a békéért százezrek az utcán? 
– A nyugat-európai emberek médiabuborékban élnek, nem látják az országuk problémáit. Jelentős részük nem jut hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek számunkra itt, Közép-Európában természetesek. Mi szabadon beszélhetünk a háborúval kapcsolatban, Nyugaton azonban nem lehet megfogalmazni büntetlenül az ultraliberális fősodortól eltérő gondolatokat. A nyugat-európai polgárok számára a jóemberkedő viselkedést jelölték ki. Ez már látszott az illegális migráció 2015-ös megindulásakor is. Ma pedig a tájékozatlanság hiánya miatt nem állnak ki az emberek a békéért. 

– Van olyan, akinek megéri részt venni a háborúban? 
– Montecuccoli óta tudjuk, hogy a háborúhoz pénz, pénz és pénz kell. A háborúk a XXI. században sem magasztos eszmékért folynak, mint ahogyan azt egyesek láttatni szeretnék, hanem kőkemény gazdasági és politikai érdekekért. Biden amerikai elnök és Blinken külügyminiszter is megerősítette a kongresszusi meghallgatásakor, hogy az Ukrajnának szánt segélyek több mint 90 százaléka amerikai cégeknél landol. Az amerikai hadiipari részvények értéke az egekben van az elmúlt két évben, és a cégek folyamatosan kapják a megrendeléseket. A tíz évvel ezelőtti, a kijevi Majdan téren lezajlott „forradalom” után Victoria Nuland amerikai külügyi szóvivő elmondta, hogy 4-5 milliárd dollárt fektetett be az Egyesült Államok Ukrajna irányváltásába. Az addigi oroszbarát oligarchákat és politikusokat lecserélték Amerika­barát személyekre. Ezután amerikai cégek elkezdték felvásárolni Ukrajnában a termőföldeket. A legnagyobb amerikai befektetési társaság, a BlackRock vezetője már tárgyalt az elmúlt hónapokban Zelenszkij ukrán elnökkel a leendő újjáépítésről is. Egyetlen dolog nem jelenik meg a folyamatokban: az európaiak érdeke. 

– Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk a rakéták és lőszerek szállítását. 
– A nyugat-európai fegyverraktárak üresek, és az ottani lőszergyártók nem álltak át hadi üzemmódra. Az amerikai és a nyugat-európai gyártók együttesen nem képesek az ukrajnai igényeket kielégíteni, és arról még nem is beszéltünk, hogy mi lesz a saját tartalékaik feltöltésével. 

– Mi hozhatja el a tűzszünetet vagy a békét? 
– Éppen az elmúlt napokban szavazta meg az amerikai kongresszus az Ukrajnának nyújtandó 61 milliárd dolláros támogatást. Ezzel egy dolgot ér el a Nyugat: az ukránok további tragikus vérveszteségek árán nem az idén nyáron omlanak majd össze, hanem hónapokkal később. Itt is megjelenik a politikai érdek, hiszen júniusban európai uniós, novemberben amerikai választások lesznek. A jelenlegi uniós és amerikai vezetők nem akarják, hogy a választások előtt összeroppanjon Ukrajna, mert az emberek szembesülnének azzal, hogy a befektetőkön kívül senki nem nyert a háborúval. 

– Oroszország mutat hajlandóságot egy tűzszünet irányába? 
– Néhány hónappal a háború kitörését követően Isztambulban tárgyaltak a tűzszünet és a béketárgyalás megindításának lehetőségéről. Akkor az oroszok megelégedtek volna a Krím félsziget megszerzésével és a kelet-ukrajnai Donbasz autonómiájával. Ma már mások a céljaik, és azóta százezrek haltak meg a fronton mindkét oldalon, valamint rommá lőtték Ukrajna keleti részét. Putyin orosz elnök már nem akar lemondani az általuk elfoglalt területekről, tehát ma rosszabb feltételekkel indulhatna Ukrajna a béketárgyalásokon. 

– Az Egyesült Államok nemcsak Ukrajnának, hanem Izraelnek és Tajvannak is ad anyagi támogatást. 
– A Közel-Keleten, a Szuezi-csatorna és az Arab-öböl útvonalain zajlik a kelet és a nyugat közötti kétirányú kereskedelem. Ha ez nem működik megfelelően, akkor összeomolhat a világgazdaság. Másrészt, ha Izrael egy katasztrofális háborúba sodródik, akkor könnyen belátható, hogy Európában az illegális migráción keresztül még erősebben megjelenne az iszlám radikalizmus és a terror. Ezzel együtt olyan kockázati tényező jelentkezne, amely az országok belbiztonsági helyzetét rendítené meg. Emellett az is hatással lenne a világgazdaságra, ha élesebbé válna Tajvan és Kína konfliktusa. Az Egyesült Államok törekvése, hogy egyes NATO-tagországokat maga mellé állítson a délkelet-ázsiai konfliktusban. Például a német haditengerészet bejelentette, hogy jövőre két hadihajót vezényel a térségbe. Látható, hogy a kockázatok Európa számára egyre csak nőnek a világban. 

– „Nem szabad belekeverednünk semmilyen szinten ebbe a konfliktusba!” – fogalmazott lapunknak az orosz–ukrán háború kirobbanásakor, két éve. Ez ma is aktuális. Ki lehet maradni? 
– Macron francia elnök februári nyilatkozata óta egyre többet beszélnek arról Nyugat-Európában, hogy akár katonákat is külde­nének Ukrajnába. A kérdés az, hogy Ma­­gyar­­országon az emberek elég határozottan képviselik-e azt az álláspontot, hogy békét akarnak, nem akarják elengedni a katonákat, a fiaikat, férjeiket ilyen háborús konfliktusba. Tehát ha a magyar kormány továbbra is maga mögött tudhatja az állampolgárok döntő többségét, akkor ki tudunk maradni. Magyarországnak a NATO szövetségi alapokmánya lehetőséget ad arra, hogy álláspontját szilárdan képviselje. Hazánknak nincs más lehetősége, mint az, hogy kimaradjon a konfliktusból, hiszen – amint a történelem is megmutatta – Magyarország a hadak útján fekszik. 

– Miben bízhatunk a mai veszélyes időkben? 
– Az elmúlt években a magyar állampolgárok bölcsek voltak, és többször is kifejezték, hogy békét szeretnének, nem akarnak belekerülni egy kalandor akcióba, nem akarják reménytelen helyzetben találni magukat, a családjukat és az országot. Bízhatunk benne, hogy a józan emberek továbbra is többségben lesznek Magyarországon, és kitartanak abban a meggyőződésükben, hogy nekünk semmilyen módon nem szabad belesodródni a háborús konfliktusokba.

 

Ezek is érdekelhetnek