Hatalmas kiabálás Kulcsár Edináék házában: Nina sikolyára ébredt az utca
metropol.hu
Építsünk hidakat egymás felé! – szólít fel Steinbach József dunántúli református püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke az egyház születésnapjának és a Szentlélek kiáradásának ünnepe kapcsán azokra a kérdésekre is választ ad, hogy mit jelentenek a pünkösdi csodák, mit üzen nekünk ma az ünnep és ki a Szentlélek. Mint mondja, Isten Lelke úgy tölti be az életünket, mint amikor egy medencét töltünk fel vízzel.
Fotó: Szendi Péter/Vas Népe
– A Balaton mellett szolgál lelkipásztorként. Pünkösdkor megtelik a hosszú hétvége kirándulóival a balatonalmádi templom?
– Ha a nyári időszakban a nyaralótulajdonosok mind a városban vannak, akkor az negyvenezer embert jelent, miközben az állandó lakosok száma 12 ezer. Nagyon hálás vagyok, hogy még téli időszakban is tele van a kis templomunk. Egy nagyobb ünnepen, valamint a nyári vakáció hétvégéin a templom udvara is megtelik, ahol hallgatni lehet az istentiszteletet. Az emberek vágynak arra, hogy ebben a rohanó világban megnyugodjanak, lelkileg feltöltődjenek, megszólítsák őket emberi szóval, Isten igéjének hirdetésével. Hiszen ezáltal Isten tanít, utat mutat, vigasztal, erősít, bátorít, felüdít, gyógyít. Almádi mellett Fűzfőn is szolgálok, és ott is látható a sok áldás és a növekedés.
– Hogyan készül az ünnepre?
– A vasárnapi igehirdetésekre különösképpen próbálok a kevés időmből is egyre többet fordítani. A mi egyházközségünkben a konfirmációi hitvallás és a fogadalomtétel is pünkösdkor van, idén 17 fiatal konfirmál nálunk. Csaknem négy éve Márk evangéliumát magyarázzuk a gyülekezetünkben a vasárnapi istentiszteleteken. Az a csoda történhet meg – és ezt nem terveztük meg előre –, hogy pünkösdkor fogjuk befejezni ezt a sorozatot, éppen a Lélek kitöltetésének igéjével. Márk evangéliuma 16. fejezetében az utolsó vers arról szól, hogy a tanítványok elmentek, hirdették az igét, Isten velük együtt munkálkodott, és megáldotta őket az igéjét követő jelekkel. A Dunántúli Református Egyházkerület címerében szerepel a Zakariás könyvének egyik mondata, amely zsinati elnökként is a jelmondatom, és gyönyörű pünkösdi ige: „Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel” – mondja az Úr. Erre is gondolok, miközben készülök az idei ünnepre.
– Jeleket említett, és az első pünkösdkor csodák történtek.
– Egyrészt az, hogy szélrohamhoz hasonló zúgást hallottak. Isten Lelke láthatatlan, de Isten Lelkének munkája ma is ugyanúgy megtapasztalható, mint a szél zúgása. Másrészt tüzes lángnyelvek jelentek meg, amely azt jelenti, hogy Isten megtöltötte az akkori keresztényeket olyan lánglelkűséggel, amely ugyan nem rajongást jelent, de elvesz minden közömbösséget, csüggedést és félelmet. Isten minket is odaadóvá tesz, beállít az ő szolgálatába a magunk feladatában, még akkor is, ha nem mondjuk direktben az ő igéjét. Mert Isten dicsőségére végezzük a munkánkat, és ő minden körülmények között megáld bennünket életörömmel. Továbbá egy nyelven kezdtek el szólni az emberek, és megértették egymást azok, akik különböző nyelveken beszéltek. Hiszen Isten az egység lelke. A Lélek csodája az is, hogy létrejött az első gyülekezet, és sokan hitre jutottak Péter igehirdetése által. Márk evangéliuma további pünkösdi jeleket is említ: ilyen az is, hogy ördögöket űztek ki, gyógyulások történtek, a méreg nem ártott nekik, valamint kígyót vettek a kezükbe.
– Mit jelentenek ezek?
– Rudolf Bohren svájci teológus szerint az igehirdetés és az egyház szolgálata ma is ördögűzés, vagyis nem engedjük, hogy a gonosz, a gyűlölet és mindenféle bálványok uralkodjanak rajtunk – hanem az élő Isten uralja az életünket. A gyógyulások kapcsán észre kell vennünk, hogy hányszor adott nekünk az Isten testi gyógyulást, és ad lelki gyógyulást is, erőt a mindennapokhoz. A legnagyobb gyógyulás, hogy üdvösségünk van, és ez az élet folytatódik az örök élet teljességében. Gondoljunk bele abba is, hogy hányféleképpen mérgezzük magunk és mások életét, például az elektronikus médián, az online felületeken keresztül is. A kígyóbűvölés a legnagyobb csoda. Nem marhatjuk egymás életét halálra, a legnehezebb emberhez is meg lehet találni a kulcsot, és fontos, hogy építsünk hidakat egymás felé!
– A keresztények hite szerint a Szentháromság harmadik személye a Szentlélek. Mit kell tudnunk róla, és miként munkál a Szentlélek az emberben?
– Háromféleképpen mutatta meg magát nekünk az élő Isten. Egyszülött fiában, Jézus Krisztusban testté lett. Eljött erre a világra, hogy bebizonyítsa a létezését. Ezért ha Istenre akarunk tekinteni, akkor tekintsünk Jézus Krisztusra, aki önmagát adta értünk, majd utána legyőzte a halált a mi feltámadásunk zálogaként. Mivel Jézus a tér és az idő korlátai között nem tudott mindenütt jelen lenni, felment a mennybe, és elküldte az ő Lelkét, aki az Isten Lelke is egyben. A Szentlélek az, aki által a magát Jézus Krisztusban megmutató Isten szeretete itt van közöttünk. Ő az, aki éltet, minden lélegzetvételünkkel róla teszünk bizonyságot. Ő az, aki hitet, reménységet, szeretetet ébreszt a szívünkben, egyházat hoz létre és megszólítja a világot.
– Mit jelent az, hogy a pünkösd a Szentlélek kiáradásának, kitöltetésének az ünnepe?
– Az első pünkösdön, amikor Péter prédikált, az őt hallgató háromezer embert – az ige szerint – mintha szíven találta volna az isteni szó. Ez a Lélek kitöltetésének a munkája, amikor egyszer csak egy eseményben, egy ember hozzám szóló szavában, a prédikációban vagy a Biblia igéjében szíven talál az Isten, és vele találkozom, amikor megszólít. Ez az első lépés, tehát kitöltetik rám az Isten Lelke, majd folyamatosan – amint Mikeás próféta mondja – betölti az életemet. Mint egy medencénél, amelyet először víz ér, majd ahogyan a víz kitölti a rendelkezésére álló teret, nem marad egy négyzetmilliméter területű rész sem, amely szárazon maradna – ugyanígy tölti be az életemet teljesen az Isten Lelke, és egyre inkább megtisztít a szeretete.
– Hogyan tudom észrevenni az életemben, hogy a Szentlélek munkálkodik benne?
– Az az egyik legfontosabb jel, hogy az egyház szeretetszolgáló hatalommal lép fel, és mindenkire reménységgel tekint, még a szerinte istentelenekre és az ellenségeire is. Ez a krisztusi parancs. Az isteni szeretet azt jelenti, hogy nemcsak önmagamnak élek, hanem odafordulok másokhoz: a szeretteimhez, a munkatársaimhoz, a szomszé-daimhoz, és ahhoz, akit – segítséget kérve tőlem – rám bízott, odahozott elém az Úr. Ha valaki nem hívőként is ezt teszi, benne is az Isten Lelke munkál, és eljut majd odáig, ha máskor nem is, majd az életének utolsó percében, hogy hívőként Isten megnyeri az üdvösségnek. Tehát a kereszténység sokkal több, mint a tanok sűrűsége: a kereszténység Jézus Krisztus, Isten megtartó, megváltó szeretete.
– A Biblia a Lélek gyümölcseiről beszél, és szokás említeni az ajándékait is. Mit érdemes ezekről tudni?
– A Lélek ajándékai a karizmák: minden ember kapott valamilyen tehetséget, talentumot azért, hogy az Isten országát építse ezen a Földön, úgy, hogy a másik javára él. Nem rendkívüli dologra kell gondolnunk. A Biblia konkrét kegyelmi ajándékokat sorol fel, mint például tanítás, evangelizálás, prófétálás, gyógyítás, de ezt mi kibővíthetjük számos más kegyelmi ajándékkal, például felsorolhatunk szakmákat, hivatásokat. Lehet, hogy valaki több talentumot is kapott, de ne felejtsük el, hogy neki nagyobb a felelőssége és a szolgálata is. A Lélek gyümölcseiről is olvasunk a Bibliában, ezek: a szeretet, az öröm, a békesség, a türelem, a szívesség, a jóság, a hűség, a szelídség, az önmegtartóztatás. A Galata-levélben ezek felsorolása előtt Pál apostol szól a test cselekedeteiről, és felsorol egy olyan bűnkatalógust, amelyekkel ma tele van a világ és az életünk. Az ember szinte belefárad ennek az olvasásába. Viszont a Lélek gyümölcsei láthatóvá válnak, amikor Isten Lelke elkezd munkálni bennünk.
– Mire hívja fel a figyelmünket a pünkösdi ünnep manapság, amikor fegyverektől és konfliktusoktól hangos a világ, és nem látjuk, hogy mikor lesz béke Ukrajnában, valamint a Közel-Keleten?
– Nem tudom, hogy hová vadulhat ez a világ. Mintha meguntuk volna a jólétet és a békességet, miközben a mai generációk nem ismerik a háborút. Ott van békesség, ahol van hit, békességben kell lennünk Istennel és önmagunkkal is. Ha magunkkal nem vagyunk rendben, akkor a háborúság lelkét szítjuk kifelé is. Az is kérdés, hogy mit teszünk mi a békéért, hozunk-e áldozatokat, vállalunk-e kockázatot, imádkozunk-e érte, imádkozunk-e a világ vezetőiért, hogy Isten adjon nekik bölcsességet. Kérdés az is, tudunk-e segíteni azokon az embereken, akik szenvednek a háborúság miatt. Sokat gondolok a Kárpátalján szolgáló magyar református lelkipásztorokra, akik hűséggel a helyükön vannak ebben a rettenetesen nehéz helyzetben. Hiszem, hogy az Úristen ad bölcsességet, ad békét, de ehhez megtérés kell, pünkösd kell.
metropol.hu
metropol.hu
origo.hu
mandiner.hu
szon.hu
origo.hu
nemzetisport.hu
origo.hu
metropol.hu
mandiner.hu
origo.hu
origo.hu