Szöcske, Gézengúz és Lucifer

– Amikor az interjút előkészítettük, és e-mailben leveleztünk, az Attila mellett a Tibor keresztnevemet is használtam. Most, hogy személyesen találkoztunk, láthatja, az ötvenen túli korosztályt képviselem. De, gondolom, ez nem volt meglepetés. 
– Igen, a neveknek van kora. Például a Tibor a mai, ötven-hatvan-hetven éves korosztályra jellemző, az 1950-es évektől kezdve volt népszerű, egészen 1970-ig. Akkor az Attila is népszerűségnek örvendett. 1967-ben az Attila keresztnevet 4161, a máshogyan írt Atillát 21, a Tibor keresztnevet pedig 3359 kisfiú kapta.

– Érdekes kutatási terület ez? 
– Igen. Csak néhány szempont. A névadásban régebben jól elkülönült a vallási felekezetek szerinti vagy a városi és a falusi névadás. Az ötvenes évektől jellemzően városias név volt a Beáta, Dóra, Hajnalka, Nóra, Viktória, Ákos, Alfréd, Balázs, Csaba; a falvakban pedig inkább az Antal, Bálint, Julianna, Rozália neveket kedvelték. Az volt egy név elterjedésének, népszerűvé válásának folyamata, hogy először a városokban jelent meg, és csak néhány év eltéréssel kezdett a falu zártabb világában is tért hódítani, mint a Csilla, Rita, Tímea, Tünde. Ma ez már nem jellemző, hiszen kitágult a világ, mindenki számára elérhető a média, az internet. Próbáljuk figyelni a kérelmeknél, hogy honnan érkezik több. Igazán azt látjuk, hogy közel azonos arányban kapunk kérelmeket kisebb településekről és nagyobb városokból, illetve a fővárosból. 

– Ötven évvel ezelőtt hány keresztnév volt, és most mennyi van? 
– Idén januárban 4570 keresztnév létezett, melyek közül 2607 a lánynév, és 1963 a fiúnév. Amikor a nyolcvanas évek elején a Ladó-féle keresztnévkönyvet elfogadták, akkor 1827 keresztnévből válogathattak a szülők. Ladó János nyelvész Magyar utónévkönyv című könyve 1971-ben jelent meg, de jogilag még nem vált hivatalos névlistává, hanem 1983-ban született egy törvény, attól kezdve azt tekintették alapnak. A nyelvész egyébként 1967-es adatokból dolgozott, s ha a könyvébe belelapozunk, látjuk, hogy már akkor lehetőség volt például a Szerafina, Szeréna, Szibilla nevek adására, de nem voltak népszerűek, és például az is bekerült az akkor megjelent könyvbe, hogy egy-egy keresztnévből mennyit adtak: például a Szellőke és a Szemiramisz nevet – bár adható volt – akkor senki sem képviselte. 

– A névadás felelősség, érzik a szülők? 
– Nem mindig. Az átlagos szülő nagyon végiggondolja, hogy mi legyen a gyermeke neve. Létezik egy Baba-Mama Expó, ahol tanácsadást tartok, és nagyon sok fiatal párral találkozom, akik mindig azt mondják, hogy nem akarunk nagyon hagyományos, nem akarunk túl gyakori és különleges vagy extra nevet sem adni a gyermekünknek. Inkább bemérik a középutat: modern is legyen, és a családnévhez is illeszkedjen. Manapság a lányoknál a Hanna, Anna, Liza van a leggyakoribb keresztnevek között, míg a fiúknál a Dominik, Olivér, Levente, Máté és Marcell vezet. 

– Régen az elsőszülött fiúk apjuk nevét kapták. Ma már ez nem annyira gyakori?
– Elmondható, hogy a névátörökítés sok száz éves hagyománya elkopott. Ráadásul a mai apákat már adott esetben Norbertnek, Róbertnek hívják, amelyek harminc-negyven éve nagyon divatos nevek voltak. Ma a szülők inkább arra törekszenek, hogy a gyermekük a szülők nevétől eltérő, különleges, egyedi nevet kapjon. 

– Mi befolyásolja a névadási elképzeléseket? A tévés sorozatok, a sztárok és a celebek világa is beleszólhat ebbe? 
– A harminc évvel ezelőtti névadási kérelmekben azt láttuk, hogy leginkább irodalmi hősök és a kulturális élet kiválóságainak neveit szerették volna gyermekeiknek adni a szülők. Emlékszem, hogy volt, aki Fischer Annie-re hivatkozott az Annie név kérelmezésekor. Ezt az úgynevezett tiszteletnévadási hullámot sokkal inkább az irodalom vagy a filmvilág határozta meg. A Zoltán keresztnév divatja fantasztikus példa erre. Petőfi Sándor 1848-ban adta az akkor született fiának a Zoltán keresztnevet, hasonlóan tett egy budai orvos is. Aztán Jókai Mór 1855-ben megjelent könyvének Kárpáthy Zoltán volt a címe, de a név mégsem vált divatossá. Viszont amikor száz-egynéhány évvel később, 1966-ban Várkonyi Zoltán rendezésében bemutatták a Kárpáthy Zoltánt filmváltozatban, hihetetlen divatja lett a Zoltán névnek. 

– Akkor honnan jönnek a mostani ötletek? 
– A technikai forradalom és az internet térnyerése következtében rengeteg névelképzelést merítenek a kérelmezők mangákból, a szerepjátékokból, internetes oldalakról. A hatvanas évektől tucatjával érkeztek a kérelmek, mert a média mindig befolyásoló erővel bírt, így a nyolcvanas években a televízióban vetített Rabszolgasors című sorozat főhősnője, Isaura nyomán komoly keresztnévadási hullám indult, s a Dallas sorozat kö­vetkezménye a Krisztofer név elfogadása is. A kereskedelmi televíziós sorozatok miatt már öt-hat éve megugrott a török eredetű nevek népszerűsége. Az utóbbi években elfogadott nevek között is találhatunk török neveket, ilyen az Ájlá női név, jelentése fénykoszorú, illetve a Nazir, Berk férfinevek. Ugyanakkor Tolkien sikerkönyve, A Gyűrűk Ura is hozott neveket, a Gandalfot és a Legolasz nevet, amelynek a jelentése zöld levél, zöld lomb. A sport és a popzene is nagy ihlető. 

– Kikből áll az Utónévbizottság? 
– Az ötfős grémium tagjai között van nyelvtörténész, szociolingvista, névtanos és stilisztikával foglalkozó szakember is. Sokszor régi okleveleket, dokumentumokat, történelmi névre hivatkozáskor az Árpád-kori személynévtárat is tanulmányozzuk, de a döntések meghozatala előtt történészeket, irodalmárokat, nyelvészeket is bevonunk. Mostani ügy, hogy egy japán névről nem tudjuk eldönteni, hogyan kell ejteni, mi a jelentése, s egy, az ELTE-n tanító japán szakos kolléganőnek írtunk levelet. A kérelmeket 30 napon belül szükséges elbírálnunk. 

– Melyek az elbírálás alapelvei? 
– A bizottság szempontrendszerében az a legfontosabb, hogy Magyarországon magyar állampolgárnak csak magyar helyesírással lehet nevet bejegyeznie, illetve, hogy fiúnak csak fiúnevet, lánynak csak lánynevet lehet adni. Az ötletszerűen megalkotott kettős női nevek bejegyzését például akkor javasoljuk, ha a kért alak elterjedt a mai nemzetközi névanyagban, illetve hangzása és írásmódja alapján beleillik a magyar névanyagba. Például: Elizabella, Hannaléna, Miabella. 

– Viszont kétségtelen, hogy létezik egy kisebbség, akik úgy gondolják, hogy valami extra vagy teljesen egyedi névvel szeretnék felruházni a gyermeküket. Náluk fordul elő leggyakrabban, hogy a bizottság elutasítja a kérelmüket? 
– Egyre többen szeretnének gyermeküknek különleges nevet adni. Elutasítottuk például a Csibécske, Felhő, Kopasz, Betyár, Balaton, Mazsola, Hattyú, Kiwi, Babi, Erdőcske, Eső, Táblácska, Zene, Éden, Gézengúz, Szöcske és Cukorka neveket. Az az igazság, hogy 2018-tól már nem illetékköteles a névadási kérelem, és sokszor úgy érezzük, hogy csak tréfálkoznak velünk. 

– Mennyi a munkájuk? 
– A 2022-es rekord után tavaly csökkent a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz beérkező keresztnévkérelmek száma: 469 kérelemről döntöttünk, az elfogadott nevek száma 70 volt, ebből 43 női és 27 férfinév. Az idén, 3 hónap alatt 178 kérelem került elénk. Bár jogszabály mondja ki, hogy nevet csak a magyar helyesírás szabályai szerint lehet bejegyezni, az idegen helyesírású nevekkel sokan próbálkoznak. Az elmúlt évben megnőtt az olyan kérelmek száma is, amikor valaki a meglévő becenevét szerette volna hivatalossá tenni. A Beni, Dani, Nonó, Sani, Sanca, Jani, Zola, Ari, Icuska, Katácska, Loncika, Gyuszkó, Misike bejegyzését viszont hiába kérték. A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatja a bizottság anyakönyvezésre, ha személynévi használatuk a középkorra nyúlik vissza, és ez hitelesen bizonyítható is. Ilyen a Gergő, a Janó és a Jankó. Előfordult, hogy egy szülő a Szentistván nevet kívánta a gyerekének adni azért, hogy mindig emlékezzen az államalapítóra, de a Jézus és a Lucifer igényével is találkoztunk már. 

– Van, aki nem nyugszik bele kérelme elutasításába? 
– A pozitív döntéseknek mindig örülnek a szülők, ezért gyakran küldenek fotót az újszülöttről, a születésnapot ünneplő apróságokról, ám visszautasított névadási kérelem esetén előfordult már olyan is, hogy valaki panaszos levelet írt a miniszterelnöknek. Magyarországon akadt olyan szülőpár, akik az ombudsmanig mentek, hogy Vackor lehessen a gyerekük, de volt, akik a bíróság előtt bizonygatták a Csikó név létjogosultságát.