Lendületes kezdés

Már a beiktatási ünnepség is előremutató volt, hiszen az elő­kelőségek soraiban ott láthattuk a legnagyobb technológiai cégek vezetőit: Elon Muskot, Jeff Besost, Mark Zuckerberget. Vajon mit üzenhet ez? 

– A legjelentősebb techcégek vezetőinek jelenléte azt sugallja, hogy az elnök kiegyezett ezekkel a vezetőkkel, akik jelentős összegekkel támogatták őt a kampánya során. Jeff Bezos (Amazon) beiktatási alaphoz való egymillió dolláros hozzájárulása megegyezett Mark Zuckerberg (Meta) hozzájárulásának összegével. A Meta elnöke elfogadja, hogy Trump elnök megszüntetné a cenzúrát a közösségi médiában, és már közölte, hogy megszüntetik a tényellenőrzést a Meta platformjain, így a Face­bookon és az Instagramon is. Elon Musk (SpaceX) pedig Trump egyik legközelebbi szövetségesévé vált, először azzal, hogy 2022-ben megvásárolta a Twittert, és megszüntette a legtöbb cenzúrát a platformon, majd később nyíltan támogatta az elnököt, a becslések szerint kétszázmillió dollárt adományozott az újraválasztási ügyre. Ő hivatali pozíciót is kap, az úgynevezett Kormányzati Hatékonysági Főosztály” vezetője lesz. A nem hivatalos kormányzati szerv fő feladatai közt szerepel többek között a bürokrácia csökkentése, a szövetségi hivatalok létszámának jelentős mértékű le­építése. 

Az első lépések egyike, hogy megkezdődik az Egészségügyi Világszervezetből való kilépés folyamata. Mi ennek az oka? 

– Trump a szuverenista politika híve, nem kedveli az államok fölötti szervezeteket. A kilépést azzal indokolja, hogy a WHO rosszul kezelte a koronavírus-világjárványt és más globális egészségügyi válságokat, elmulasztott bevezetni égetően fontos reformokat, illetve nem volt képes függetleníteni magát egyes tagállamainak nem helyénvaló politikai befolyásától. A rendelet indoklásában szerepel az is, hogy a WHO továbbra is „igazságtalanul megterhelő befizetéseket” vár el az Egyesült Államoktól, miközben az amerikai népesség háromszorosával rendelkező Kína hozzájárulása a szervezet működéséhez 90 százalékkal kevesebb. 

Az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből is, és az elnök véget vet az úgynevezett Zöld New Deal politikának, amely erőltetett ütemben számolta volna fel a szén-dioxid-kibocsátást. 

– Ez egy régi vita az Egyesült Államokban a demokraták és a republikánusok között. Trump szerint a legfőbb vetélytársak a világban nem nagyon igyekeznek a klímaegyezményben foglaltakat végrehajtani, és ennek következtében az Egyesült Államok versenyhátrányba kerülhet a magasabb előállítási költségek miatt.­ Nem titok, hogy jelentős változást szeretne az energiapolitika terén. A terv az, hogy az Egyesült Ál­­lamok exportőrként jelenjen meg a gáz- és olajpiacon, és ennek megfelelően tudja diktálni majd az árakat. Donald Trump beiktatási beszédében azt ígérte, hogy vele elkezdődik Amerika aranykora, és ennek részeként elsősorban azt szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok ismét „gyártó” állam legyen, a külföldre – elsősorban Mexikóba vagy a Távol-Keletre – telepített iparágakat vissza akarja vinni amerikai földre, és ezzel munkahelyeket kíván teremteni. 

Az elnök véget akar vetni az eddigi genderpolitikának is. Határozottan kijelentette, hogy mindössze két nem létezik, a férfi és a nő. Ez a genderpolitika végét jelenti? 

– Kormányzati szinten mindenképpen erős elhatározás a ragaszkodás a konzervatív értékekhez, amely a biológiai nemeket ismeri csak el, ellentétben a liberálisok hagyományokkal szakító progresszív társadalmi nemeket felsorakoztató ideo­lógiájával. Megszüntetné a woke-politikán alapuló pozitív disz­k­riminációt is – amely rengeteg embert juttatott olyan pozícióba, amelyhez nem voltak megfelelő képességei –, és újra az érdemek és nem a társadalmi nemek alapján alapuló szabadverseny lehet az ­előrejutás alapja. Hiszen mindig is ez volt az „amerikai álom” lényege. Az aláírt rendelet megfordítja a Biden-kormányzatnak a nemi identitás­meg­jelölések kiterjeszté­sére vonatkozó erőfeszítéseit, amelyek a hivatalos iratokon kívül okmányokra, például az útlevelekre is vonatkoztak (megszűnik a harmadik, X kategória), illetve leszögezi, hogy „a nemek nem változtathatók, és ezek az alapvető és megdönthetetlen valóságon alapulnak”. A szövetségi kormány áttér a „gender” kifejezés használatáról a „sex” szóra (angolul mindkettő az ember nemére utal), és utóbbi „az egyén megváltoztathatatlan biológiai besorolása” lesz. A hivatalos szervezetek felhagynak a „gen­der­ideológia” terjesztésével és a pénzügyi támogatásokat is felülvizsgálják ennek megfelelően. 

A bevándorlási politika is lényeges eltérést mutat a Biden-adminisztrációhoz képest. Trump szükséghelyzetet hirdetett a déli határon, megkezdődnek a kitoloncolások, és jelentős szankciókat helyezett kilátásba. 

– Az elnök kampányának egyik leghangsúlyosabb szlogenje volt, hogy véget vet az illegális bevándorlásnak, tovább fogja építeni a falat a mexikói határon, és megállapodásra törekszik Mexikóval, hogy érvényesüljön a „Maradjon Mexikóban!" elv. Trump be szokta tartani az ígéreteit, és máris hozzálátott az illegális migráció felszámolásához. A republikánusok alapelve: rend és törvény. Köztudott, hogy Amerika a bevándorlók országa, de nem az illegális bevándorlóké, őket úgy kell kezelni, mint törvényszegőket. A hangsúly nem a bent lévők megtalálásán van, hanem a bejutásukat kell a határvédelem megerősítésével megakadályozni, hiszen sok bűnöző is átjuthat a határon. Viszont megkezdődtek az első deportálások, éppen Chicagóból, mely azon városok egyike, amely kilátásba helyezte, hogy nem fog együttműködni, mert a munkaerőpiac kifehérítése jelentősen növeli a költségeket. Trump elnök jelentős szank­ció­kat helyezett kilátásba azoknak az államoknak, amelyek nem működnek együtt az illegális migráció kérdésében. Már meg is született az első szankció: az elnök büntetőintézkedések széles körét rendelte el Kolumbiá­val szemben, mert a latin-amerikai ország nem fogadja vissza az Egyesült Államokból kitoloncolt illegális bevándorlókat. Gustavo Petro kolumbiai elnök utasítására nem szállhattak le a dél-amerikai országban a migránsokat szállító repülőgépek, ezért Trump elnök közölte, hogy egyebek mellett 25 százalékos vámot rendelt el a Kolumbiából az Egyesült Államokba érkező minden árura; a vámteher pedig egy hét elteltével 50 százalékra emelkedik. 

Trump elnök béketeremtő és egyesítő szeretne lenni a világban. Ennek egyik sarokköve az ukrán–orosz helyzet kezelése. Ez nyilván nem fog menni egy nap alatt. 

– Ez a kampánykijelentés – mármint, hogy 24 órán belül békét teremt – nyilvánvalóan az elnök irodalmi munkásságához tartozik. Az ukrajnai háború ügyével az új kormányzatban foglalkozók már száznapos határidőről beszélnek, ennyi időt kérnek arra, hogy az oroszokat és az ukránokat valamilyen módon rávegyék először a tűzszünetre, utána pedig valamilyen kompromisszumos megoldásra. Az új külügyminiszter, Marco Rubio a szenátusi meghallgatásakor azt mondta, hogy mindkét félnek engedményeket kell tenni. Ukrajna NATO-tagsága jelen pillanatban nem opció, és ez talán a legfontosabb orosz követelés, illetve, hogy Ukrajnának bizonyos területi engedményeket kell tennie, talán átmenetileg. Ebből lehet kiindulni. Az persze kérdéses, hogy ez Oroszországnak, illetve Ukrajnának mennyire megfelelő. A háború sorsa azonban az amerikai–orosz egyeztetéseken dől majd el, mert abban a legtöbb szakember egyetért, hogy Ukrajnában egyfajta pro­xy­háború folyik: az ukránok az Egyesült Államok, illetve kisebb mértékben az Európai Unió támogatása nélkül eddig sem tudták felvenni a versenyt az oroszokkal.