Biztonságosan a digitális világban

Mitől szoronganak a fiatalok a digitális térben? 

– Korcsoportonként és nemenként eltérő, hogy mi válthatja ki ezt az érzést. Már abban is szerepet játszhat a szorongás, hogy milyen platformokon vannak jelen. A vizsgálataink alapján a TikTok letöltésének egyik fő motivációja épp az úgynevezett FOMO-érzés, vagyis a kimaradástól való félelem és szorongás. És itt ez az érzés nem reked meg, mert a közösségimédia-platformról történő kimaradás azt jelenti, hogy valós emberi kapcsolataiban is kimarad valamiből a fiatal, hiszen nem tud egy témához hozzászólni, mert például éppen nem látott egy videót. A virtuális és a valós élet egyre inkább összemosódik. Az online térben előforduló bántalmazás, vagyis a cyber­bullying valós sebeket okoz a gyerekek és a fiatalok lelkében. 

Az internetes közösségi média megjelenése előtt is voltak bántalmazások a fiatalok között a kortárs csoportokban. 

– Igen, a korábbi generációk életében a bántalmazás valóban jelen volt az iskolában vagy az iskolából hazafelé menet – vérmérsékletüktől füg­gően­ verbálisan vagy tettlegesen –, ám az ott és akkor történt, a bántalmazásnak nem minden esetben volt hosszú távú nyomasztó jelenléte. Az online térben ez hosszabb ideig megmaradhat, ha nem kér segítséget az áldozat, legyen szó gyalázó internetes posztról, sértő hozzászólásról, akár egy chatcsoportban történő kifigurázásról, esetleg ennél súlyosabb bántalmazásról. Ez az egyik legjelentősebb, szorongást kiváltó tényező, de emellett megjelenik az álhírektől való félelem, és – leginkább a TikTok esetében – az adatbiztonság kérdése is szorongással tölti el a fiatalokat. Az NMHH egyik kutatásából például az derült ki, hogy a kamasz lányokban a közösségi média felerősíti a negatív érzéseket saját testükkel és saját életükkel kapcsolatban, kevésbé szépnek és boldognak érzik magukat, míg ez a fiúk­ra kevésbé jellemző. 

Hogyan oldható a szorongás? 

– Első körben az ismeretterjesztéssel segíthetünk, és az NMHH-n belül ezért több szakterület is nagy erőfeszítéseket tesz a digitális írástudás fejlesztéséért. Fontos, hogy segítsünk a fiataloknak elmagyarázni, miként tudnak vigyázni magukra az online térben, mi az, amire figyelniük kell, hogyan tudnak jelen lenni olyan módon a közösségi médiában, hogy nehezebben váljanak csalás, szexuális zaklatás áldozatává, és hogyan viselkedjenek, hogy ne bántsanak másokat. Azt is fontos megtanítanunk nekik, hogy mit tegyenek, ha ilyet tapasztalnak a környezetükben. Tudniuk kell, hogyha áldozattá válnak, az NMHH-n belül segíti őket az Internet Hotline, a megelőzésben pedig nagy szerepet játszik a Bűvösvölgy Médiaértés- oktató Központ. A mi igazgatóságunk egyik kiemelt feladata, hogy együttműködések keretében eljussunk a gyerekekhez. 

Milyen módon? 

– Ott vagyunk az Erzsébet-táborokban, ahol a 10–14 éves korosztályt, valamint a Rákóczi-táborokban, ahol pedig a 14–20 éves korosztályt igyekszünk megszólítani. Én például­ a nagyobbaknak minden előadásomat azzal zárom, hogy megkérem őket: amiről itt beszéltünk, adják tovább a leginkább védendő csoportoknak, a kistestvéreknek és a nagyszülőknek. Sajnos vannak olyan esetek, amikor már szakember bevonása szükséges a szorongás oldására, az NMHH gyermekvédelmi főosztályának cyberbullying-kutatásából az derült ki, hogy a kutatásban részt vevő több mint 3000 gyermek 8 százaléka szakember segítségét kérte egy-egy ilyen internetes eset miatt. Az internetes bántalmazás gyakran név nélkül vagy álnéven történik, de a hatóságok a bántalmazás esetén kideríthetik a bántalmazó adatait, így nevét és címét is. 

Miként lehet a bántalmazásokkal szemben védekezni? 

– Fontos, hogy a gyermeknek reális önértékelése, stabil önbecsülése legyen, hogy biztonságban érezze magát, és ha esetleg találkozik a lelkét megterhelő jelenséggel, tudjon beszélni róla a szüleivel, a tanáraival. Szükséges, hogy legyen körülötte egy elfogadó közösség. Ha valami miatt szorong vagy bántották, akkor merjen segítséget kérni. Az első és legfontosabb, hogy ne tartsa magában a dolgot, forduljon egy olyan felnőtthöz, akiben megbízik, legyen szó akár a szülőkről, idősebb ismerősről, egy tanárról vagy osztályfőnökről. Ha nincs a környezetében olyan felnőtt, akivel megoszthatná a problémáit, nyugodtan keresse fel a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 116-111-es, ingyenesen és anonim módon hívható lelkisegély-vonalát, ahol éjjel-nappal fogadják a bajban lévő gyerekek és fiatalok hívásait. 

A korábbi generációkba tartozók között is kiválthat szorongást a digitális tér? 

– Már maga a technológiai fejlődés sebessége is negatívan érintheti az idősek mentális egészségét, de ők alapvetően a digitális térben kisebb mértékben szorongó korosztályt képviselnek, ezért kevésbé óvatosak is, és sajnos ők válnak leginkább áldozatává az online csalásoknak. Ahogyan telefonon az unokázós csalás, az online térben rengeteg támadás érheti őket, amelynek valódi, akár fizikai hatásai is lehetnek. Például, ha feltörik egy idős ember közösségimédia-felületét, a Facebook-profilját, akár testi tüneteket is – a nehézlégzéstől a magas vérnyomásig – kiválthat a rossz érzésük, a szorongásuk. Viszont egy kutatásból kiderül, hogy azok a szépkorúak, akik aktívak az online térben, kevésbé érzik magukat magányosnak. 

Mire és mennyit használják a fiatalok a közösségi médiát? 

– A legóvatosabb, önbevalláson alapuló adatok szerint is naponta legalább 4 órát töltenek képernyő, leginkább a telefon kijelzője előtt. Mivel ez a generáció tisztában van azzal, hogyha nyilvánosan megmutatja magát ezeken a platformokon, érheti negatív kritika, és ezt szeretné elkerülni, nem töltenek fel magukról nyilvánosan videókat vagy fotókat, de privát oldalaikon elérhetővé teszik azokat az ismerőseik számára. 

Hogyan viszonyulnak a szülők a gyerekük online életéhez? 

– Ezt is vizsgáltuk az Önszabályozó Reklámtestülettel közösen készült kutatásban: az apák azt gondolják, hogy elegendő ritkán egy-egy beszélgetést lefolytatni a gyermekkel, és úgy gondolják, hogy a gyermekeik nem néznek butaságokat. Az anyukák viszont dühösek, frusztráltak, mert látják, hogy az érzelmileg egyébként is nehezen elérhető kamasz gyermeküket mennyire elszigeteli, kivonja a családból az online tér. Veszekszenek, és egy másik kutatásunkból az is kiderült, hogy a hölgyek legtöbbször családi körben használnak trágár kifejezéseket, ezzel oldva a frusztrációjukat. Ez egyfajta énvédő mechanizmus egyébként, mert tehetetlennek érzik magukat ebben a helyzetben. 

Milyen hatása van a közösségi médiában megjelenő durva nyelvhasználatnak? 

– A 15–65 éves lakosság több mint 80 százaléka napi szinten használja valamelyik közösségimédia-platformot. Ez a médiatípus ma már a legmeghatározóbb, és egyben a legnagyobb terepe a durva nyelvezetnek is. A magyar lakosság többsége egyetért abban, hogy a médiában használt durva nyelvezet a mindennapi kommunikációban is normalizálhatja a trágárságot. 

Egyre több területen használják a mesterséges intelligenciát. Hogyan tekintenek erre az új lehetőségre a fiatalok? 

– A legtöbb fiatal bizonytalan a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Az új lehetőség használatának aránya egyre magasabb a gyerekek körében. Ezt jól szemlélteti az is, hogy míg 2023-ban 37, addig 2024-ben már 77 százaléknál is többen próbáltak ki különféle mesterségesintelligencia-alapú prog­­ramokat. A kutatásunkban részt vevő fiatal válaszadók 34,3 százaléka számolt be róla, hogy ismer olyan személyt, aki egy mes­ter­sé­ges­­intelligencia-alapú programmal baráti beszélgetéseket folytat. Lányoknál ez az arány 36,9 százalék volt, míg a fiúknál 30,7. Nemzetközi eredmények is megerősítik, hogy valóban egy létező, a fiatalokat nagy arányban érintő jelenségről van szó. Amerikában már előfordult olyan eset is, hogy valaki házasságot akart kötni egy nyelvi modellel. A mesterséges intelligencia nem al­kalmas arra, hogy lelki társ legyen. 

Mit tudnak tenni a családtagok egymásért, hogy elkerüljék a veszélyes helyzeteket a digitális térben? 

– Ki kell épülnie egy szeretetteljes közegnek, bizalmi viszonynak, hogyha bármelyik csoportot bántalmazás éri, akkor legyen kihez fordulni. Nagyon fontos az ismeretátadás, tehát például az unoka segítsen abban a nagyszülőnek, hogy miként tud eligazodni az interneten. A családon belüli kapcsolódás nagyon fontos, és szükséges, hogy az unokáknak legyen türelmük a nagy­­szülőkhöz.