Pisti nincs bajban

A világhálós blogjában az áll, hogy LL.M családjogi szakjogász, LL.M infokommunikációs szakjogász és tréner. Nem vagyok járatos benne, mit jelentenek ezek a rövidítések? 

– A latin Legum Magister rövidítése, amely a jogi továbbképzést követően az adott jogterület mesterfokozatát jelenti. Az utóbbi szakjogászi képzettség közérthetőbb elnevezése az internetjogász. Egyetem után gyerekekkel és fiatalokkal foglalkozva a családjogi­szakjogász-képzésben való részvételem egyértelmű volt, majd A biztonságos internet programmal (Safer Internet Program) a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványnál végzett önkéntes gyermekjogászmunkám révén ismerkedtem meg. Az internet folyamatosan változó, idővel több problémát is eredményező világa egyre inkább érdekelt. 2009-ben egy olyan nemzetközi szakmai képzésben vettem részt, amelyet követően iskolai foglalkozásokat tarthattam a biztonságos és tudatos internetezésről. Ezt a tudást folyamatosan fejlesztve óvodákat, általános iskolákat, gimnáziumokat, egyetemet és nyugdíjasklubokat járva tiszteletdíjért tizenhét éve végzem. 

Eleinte még az internet megismeréséről beszélt, ma pedig már a felhasználói kör robbanásszerű bővülésekor arról, hogy mennyiféle veszély leselkedik a felhasználókra? 

– A gyermekek és az idősebb korosztály képviselői a legkíváncsibbak az internet világára. Kipróbálnak mindent, és így belesétálhatnak hülyeségekbe, átverésekbe, és akár bűncselekmények áldozataivá válhatnak. Az elmúlt tizenhat évben a technológia robbanásszintű fejlődése olyan változásokat hozott magával, amikre mi, emberek nem vagyunk felkészülve, de a cégek sincsenek, sőt a jog világa sem. A jogászszakma sem lát a jövőbe, nem tud előre kitalálni jogszabályokat, büntetendő szankciókat, megvédő intézményeket, mindig van egyfajta kullogás a jelenségek után. 

Tanul az egész ország. Tegnap bankban jártam, és egy óriásplakátot láttam a falon az ügyintéző mögött, hogy az ügyfél a várakozás perceiben is okosodjon, az volt az üzenete, hogy a pénzintézet telefonon sose kérdezi meg tőlünk a bankszámlaszámunkat és a hozzá tartozó PIN-kódunkat. Aki ezt teszi, az csaló. És ezer ilyen veszély leselkedik ránk. 

– Azt talán már sokan megtanulták, hogy ne küldjenek kényes képeket magukról, és egy szia-szia szintű ismerkedés után ne adjuk meg a bankszámlaszámunkat. De ne feledkezzünk el azokról az internetes csalásokról, amelyeket a mesterséges intelligencia használatával követnek el ellenünk. Talán legismertebb az unokázós csalás, amikor egy kedves idegen hív minket, hogy baj történt. A brit Stanford Egyetem kutatása szerint fél­percnyi emberi hang lekövetése elég ahhoz, hogy teljes párbeszédeket rekonstruáljanak, magyarul a kiszemelt áldozatok a szeretett hozzátartozó kétségbeesett hangját hallják a vonal másik végén, és nem áll mindenki mellett valaki, aki azt mondja, hogy de hát ez egy csalási forma, és nem biztos, hogy Pistike valóban bajban van, így óvatlanul károsulttá válhatunk. 

Nem mindenki téved el a rendőrség honlapjára, hogy a csalási technikákról tájékozódjon. Mit lehet mégis tenni? 

– Ha sürget a hívó, tegyük le a telefont, kérve, hogy hívjon vissza később. Közben hívjunk fel valakit, kérjünk tanácsot. A családokban legyen biztonsági jelszó, vagy kérdezzünk vissza az „unokától” olyan jelenségre, amit csak én tudok és az igazi unoka, például éjszaka fürdőztünk-e már a Balatonnál? Egy jó példa, és remélem, hogy idehaza is lesz hasonló, a britek még a tavalyi évben, ősszel a piacra dobtak egy mesterséges nagymamát, akit az internetes csalások ellen vetettek be, az MI, azaz a mesterséges intelligencia segítségével szűrik a telefonszámot. Eddig ez, ugye, már nálunk is megvan, hogy kiírja a telefonunk, ha spamgyanús a hívás, de a brit fejlesztés, a mesterséges nagyi el is cseveg a hívóval, és miután megállapítja róla, hogy átverési szándékú, hosszú macskás vagy valami cukiságos történetbe kezd. Az internet már tele van mulatságos almás pités és nosztalgikus beszélgetésekkel, és a csalók lecsapják a telefont, vagy az „eredménytelenséget látva” szétkapcsol a mesterséges intelligenciával keltett hívás. 

Nincs mese, szükség van az aktív kapcsolatra a generációk között. Jó lenne, ha az internet világáról és a veszélyekről többet beszélnének egymással a családtagok? 

– A generációk beszélgessenek az internet világáról, és ne ringassuk magunkat abban, hogy technikailag a fiatal generáció sokkal többet tud nálunk erről az egészről. Legyünk elfogadóbbak, érdeklődőbbek. Mindenki azt mondja, hogy a TikTokon a nyolc-tíz évesek vannak ott leginkább, de én felhívnám arra a figyelmet, hogy a senior korosztály is igen aktívan megjelenik azon a felületen. Igen, nemcsak a szemét tartalom jellemzi, hanem hasznos és építő jellegű dolgokat is találni. A diákjaimtól tudom, hogy egy idős, Argentínában élő, egykor profi versenytáncosként dolgozó házaspár a pandémia alatt elkezdett olyan TikTok-videókat gyártani, amelyekben a táncfajtákról beszélnek, majd az életkoruknak megfelelő tempóban bemutatókat tartanak – elképesztő nézettséggel. De egy holokauszttúlélő nagymamával rögzített sorozatnak is milliós nézettsége van. 

Mintha a tavalyi év lett volna az, amikor a mesterséges intelligenciáról sokat hallottunk, és az megjelent a mobiltelefonjainkban is. Vagy nagyot tévedek? 

– Igazából az a bűvös dátum, amikor a világ megváltozott: 2022. november 30-a, amikor az OpenAi nevű cég a ChatGPT-t ráengedte a világra. A mesterséges intelligencia használatában a fiatalok vezetnek, az Európai Unió legfrissebb statisztikája szerint Európában a fiatalok 80 százaléka kipróbálta, és 70 százalékuk napi szinten használja. A felgyorsult világban már nemcsak az okostelefon van velünk, hanem az azon található mesterséges intelligencia is. 

Mire figyeljünk? 

– A mesterséges intelligencia korában már előfordulhat, hogy se a fülünknek, se a szemünknek nem tudunk hinni. Az MI jelenlétével minden felhasználónak fejlesztenie kell a kritikus gondolkodást. A könyvtárakban, nyugdíjasklubokban egyre több az olyan foglalkozás, amely az internet világához kapcsolható, és az én személyes tapasztalatom az, hogy már nemcsak a tanulás korszakát éljük, nem arról van szó, hogy hogyan kell e-mail-címet létrehozni és Facebook-profilt alkotni, illetve, hogy hogyan tudnám megkeresni az iskolai padtársamat, hanem inkább arról, hogy miként lehet kezelni és használni a mesterséges intelligenciát. 

Nemrég összegezte a múlt évét. Mire jutott? 

– A mindennapi munkám abból áll, hogy gyermekeknek, fiataloknak és érdeklődő felnőtteknek tartok digitális médiaműveltség-fejlesztő foglalkozásokat. Ezek interaktív találkozások, amelyeken beszélünk a számítógépes játékokról, a népszerű alkalmazásokról, az online vásárlásokról, az online bántalmazásról, a netes bűncselekményekről és arról, hogy kitől kérhetnek segítséget. Országszerte és a határon túli magyar közösségeknél is tartok foglalkozásokat. Évente 5000 felett van az elért diák, és 3000 a felnőttek száma. Sok tudatos internethasználóval találkozom. Néhány évvel ezelőtt például egy bonyhádi nyugdíjasklub hívott meg, és én még olyan tájékozott, tudatosan shoppingoló társaságot addig nem láttam. Nem beruccannak Pécsre, hanem interneten vásárolnak, de előtte kikérdezik egymás véleményét. Én már csak olyan apró tanácsokat tudtam adni, hogy melyek azok az internetes oldalak, amelyeken a jogsértő, csaló kereskedőket gyűjtik össze, például a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság nkfh.gov.hu oldala, ahol keresni és bejelenteni is lehet. 

Minden korosztálynak máshogy és másról beszél? 

– Természetesen. Öt éve dolgozom óvodásokkal, erre van egy saját fejlesztésű mesés programom. A 6-7 éves gyermekek sok okosságot mondanak. Sok általános és középiskolával van szerződésem, a tanévben többször is találkozom egy-egy osztállyal. Hiába része az oktatásnak a digitális kultúra tantárgy az általános iskola harmadik osztályától, más a vetülete, ha egy idegen, jogi végzettségű ember beszél a kockázatokról. Videós és szöveges anyagaim a kritikus gondolkodást fejlesztik. 

Már az is jó, ha mi nem dőlünk be minden, mobiltelefonra és számítógépre érkező reklámnak, s nem hisszük el a kinézett pulóverről, hogy az az utolsó darab, és még hárman nézegetik. Kisebb veszélyekből ezer leselkedik ránk. 

– A jó jelszó ne a saját születési dátumunk legyen, van már jelszószéf vagy jelszómenedzser-program is, amely eltárolja mindet, így egyet kell megjegyeznem ahhoz, hogy hozzájussak az összeshez. Ezek apró finomságok. A digitális tudatosságért és a biztonságért mi magunk tehetünk a legtöbbet. És az internet gyümölcse az is, az embernek már nem fontos postára menni, hogy a sárga csekket befizesse, és a vonatjegyet is megvehetjük a nappali foteljában ülve.