Lovakkal, hittel, célokkal

Hogyan került kapcsolatba a lovakkal és a lovaglással? 

– A lovak és a lovassport szeretete a véremben csörgedezik. Nagyapám, Babochay Farkas Sándor méneskari százados és lótenyésztési főfelügyelő az első magyar nemzetközi versenybírók egyike volt. A II. világháborút követően meghatározó szerepet játszott a magyar lótenyésztés újjászervezésében, a modern magyar lovassport megalapozásában. Nagymamám, Babochay Erzsébet csaknem negyven éven át dolgozott a Lovas Szövetségben, emblematikus alakja volt a hazai lovaséletnek. Nagybátyám, édesanyám, édesapám és gyermekeim édesanyja is ezen a területen tevékenykedett, testvérem pedig jelenleg a Kincsem Park vezetőjeként a lóversenysportban tölt be meghatározó szerepet. Büszkék vagyunk arra, hogy családunkban összesen hét gróf Széchenyi István-emlékérem talált gazdára, amely a lovassportban olyan rangot képvisel, mint a művészeti életben a Kossuth-díj. 

Milyen szerepet tölt be jelenleg a lovassportban, milyen eredményekkel büszkélkedhet? 

– A mai napig aktívan versenyzem. Tavaly a Díjugrató Országos Bajnokság Masters kategóriájának bajnoki címét sikerült megszereznem, korábban pedig elnyertem a felnőtt díjugrató champion címet is. Edzőként szintén aktívan jelen vagyok az élsportban. Piliscséven működtetem az Eventum Lovasklubot, amelyben utánpótláskorú díjugrató lovasok képzésével foglalkozunk. 

Pár hete választották meg a Magyar Lovassport Szövetség elnökének. Mi volt az első gondolata, amikor elnyerte a tisztséget? 

– Lázár Vilmos elnöksége alatt 16-17 éven át dolgoztam mellette különböző területeken, rengeteg tapasztalatot szereztem, sportszakmai alelnökként már pontosan láttam, milyen feladatok várnak rám. Megválasztásomkor nagy erőt adott az a támogatás és bizalom, amit a közösségtől kaptam. Ugyanakkor tisztában vagyok a felelősséggel is: egy 102 éves szövetséget képviselünk, hatalmas lovas- és versenyzői közösséggel. Célom, hogy folytassam azt a munkát, amelyet alelnökként már megkezdtem, most pedig elnökként még nagyobb lendülettel dolgozhatok érte. 

Melyek azok a legfontosabb területek, amelyekben a következő időszakban változtatásra vagy fejlesztésre van szükség? 

– A Lovassport Szövetség működése rendkívül összetett, hiszen a sportág hét különböző szakágra épül. Ezek közül a díjugratás, a díjlovaglás és a lovastusa olimpiai szakágként kiemelt figyelmet kap, különösen annak fényében, hogy a 2028-as Los Angeles-i olimpia kvótaszerző időszaka már 2027-ben megkezdődik. Magyarország a párizsi olimpián már képviseltette magát lovastusában és para-díjlovaglásban, a következő évek egyik legnagyobb kihívása pedig az lesz, hogy mindhárom olimpiai szakágban sikerüljön minél több olimpiai részvételi jogot megszerezni. A nem olimpiai szakágak közül továbbra is a fogathajtás számít a magyar lovassport legeredményesebb területének: kettesfogat­hajtó válogatottunk jelenleg a legjobb a világon, ezt az eredményességet szeretnénk tovább erősíteni. Emellett a többi szakág – köztük a távlovaglás és a lovastorna – előtt is komoly nemzetközi megmérettetések állnak. Számomra most az egyik legfontosabb terület az edzőképzés és az oktatás folytonosságának biztosítása, hiszen az edzők kulcsszereplői a lovassportnak. Kiemelt cél az is, hogy a lovassport továbbra is megkapja a szükséges állami támogatásokat, és ezek a források átlátható módon jussanak el a sportág különböző területeire. Közben már a jövő évi nagy nemzetközi események – például a Kincsem Parkban rendezendő kettes­fogathajtó-világ­baj­nokság és a bábolnai Ländliche lovastusa Európa-bajnokság – szervezése is zajlik. Most egyszerre folyik az építkezés és az operatív munka, miközben a versenyszezonban a legfontosabb feladat a rendezvények gördülékeny lebonyolítása és a rendszer stabil működtetése. 

Nemzetközi összevetésben hol tart most a magyar lovassport? 

– Ez a világ egyik legnépszerűbb egyéni sportága, amelyet számos országban rendkívül magas színvonalon űznek, ezért különösen nagy kihívás olyan nemzetközi sikereket elérni, mint amilyeneket Magyarország például a kajak-kenuban vagy vízilabdában tud felmutatni. Nem is feltétlenül ez a reális mérce számunkra. Ugyanakkor a közép- és kelet-európai régióban a magyar lovassport a legerősebbek közé tartozik. Az utánpótláskorú versenyzők körében, különösen díjugratásban az élvonalban vagyunk, emellett fogathajtásban is kiemelkedő eredményeket érünk el: kettesfogathajtó-válogatottunk nemrég Hollandiában a hetedik helyen végzett a világbajnokságon, míg Hölle Martin egyéni világbajnoki címet szerzett. Az olimpiai kvótaszerzés ma már reális cél, hiszen több olyan lovas-ló párosunk is van, amely képes lehet elérni ezt a szintet. Nagy jelentősége van azoknak a rendezvényeknek is, amelyek közelebb hozzák az emberekhez a lovakat és a lovaskultúrát. A Nemzeti Vágta például sokat tett azért, hogy a lovassport szélesebb körben ismertté és népszerűbbé váljon hazánkban. Mindemellett komoly kihívásokkal is szembe kell néznünk. Az éghajlatváltozás, a csapadékhiány és a takarmányellátás nehézségei egyre nagyobb terhet jelentenek a lovassport és a lótenyésztés számára is. 

Milyen helyzetben vagyunk a jó képességű, nemzetközi szinten is versenyképes sportlovak terén? Gyakran hallani azt a vélekedést, hogy a legígéretesebb lovakat a tehetős külföldi vásárlók igen magas áron megvásárolják, így azok külföldre kerülnek. 

– Ha egy ló nemzetközi szinten is különleges kvalitásokkal rendelkezik, előbb-utóbb megjelennek érte a külföldi vásárlók. A piacot nemcsak az arab világ tehetős befektetői mozgatják, hanem olyan ismert családok is, mint például Bill Gates vagy Bruce Willis lányai, akik aktív szereplői a nemzetközi lovassportnak. Ilyen környezetben természetes, hogy sok esetben van az az ajánlat, amely mellett egy tenyésztő vagy tulajdonos végül megválik a lovától. Éppen ezért volt kiemelkedően fontos a korábbi lovas szövetségi vezetés által elindított Nemzeti Lovassport és Sportlótenyésztési Fejlesztési Program. A magyar kormány és a sportirányítás jelentős támogatásának köszönhetően ma már 13 olyan sportló van a Magyar Lovassport Szövetség tulajdonában, amelyek kifejezetten az élsportot szolgálják. Ez a modell lehetőséget teremt arra, hogy a legtehetségesebb magyar lovak ne kerüljenek külföldre, hanem hazai versenyzőkkel érjenek el nemzetközi eredményeket. A program már most komoly sikereket hozott. Kaizinger Balázs a párizsi olimpián hibátlan tereppályát teljesített, és a középmezőnyben végzett. Magyarország lovastorna-világbajnokságot rendezhetett, ahol a magyar csapat egy programban szereplő lóval a hatodik helyet szerezte meg. Ugyancsak ennek a fejlesztési munkának az eredménye, hogy Jármy Vince Carbon Girl nyergében a 2025-ös világkupa-döntőben minden idők egyik legjobb magyar fedett pályás eredményét érte el. A magyar lovassport története is azt mutatja, hogy a legnagyobb sikerek mögött gyakran állami vagy intézményi támogatás állt. Platthy József 1936-os olimpiai bronzérméhez hozzájárult, hogy a Sellő nevű lovat Horthy Miklós segítségével sikerült magyar kézben tartani. Hasonló történt az 1990-es években is Dallos Gyula és a legendás Aktion esetében. Ma sincs ez másként: az olimpiai vagy világkupa-szintű eredményekhez stabil háttér szükséges. Ha a jövőben is lesznek hasonló programok, Magyarország továbbra is versenyképes maradhat a nemzetközi lovassport élvonalában. 

A Magyar Lovassport Szövetség elnökeként milyen eredményekkel lenne elégedett négy év múlva? Mi a legnagyobb álma? 

– Nagy álmom egy olimpiai top 10-es eredmény, bár a lovassport nemzetközi mezőnye rendkívül erős, ahol gyakran apró különbségek döntenek. Ugyanakkor számomra legalább ennyire fontos, hogy a lovassport társadalmi megítélése és népszerűsége tovább erősödjön, különösen a fiatalok körében. A lovakkal való foglalkozás a digitális világ mellett valódi értékeket ad: felelősségre, alázatra és kitartásra nevel. A lovassport különlegessége, hogy az ország szinte minden részén jelen van, közösségeket teremt és sokak számára elérhető. Hiszem, hogy tehetséggel és elhivatottsággal bárki megtalálhatja benne a helyét, és együtt tovább erősíthetjük a sportág megbecsülését Magyarországon.