Százmilliárdokról alkudoznak

Az agrártárca koordinálja azokat a tárgyalásokat, melyeket ismét felelevenítettek: a mezőgazdasági termelők, élelmiszeripari képviseletek és a kiskereskedelem érdekvédői között indultak még november végén. Emlékezhetünk, a Tesco és a Penny Market elosztó-központjai körül szerveztek útlezárásokat, blokádokat az állattenyésztési ágazatok képviselői a tejesek vezetésével.

Ekkor lépett a színre az agrártárca. Pontosabban már korábban foglalkozott a legfőbb kérdéssel: miként lehet korlátok közé szorítani a hazai élelmiszer-kiskereskedelem sokat kritizált magatartását.  Kidolgozott egy megállapodás-tervezetet, melyet el is juttatott a kereskedőkhöz. Közben jogi szakértői megkezdték egy törvény előkészítését is ugyanebben a témában, arra az esetre, ha az önként vállalt megállapodás mégsem lehetne tető alá hozni a kereskedelemmel.

A termelők és az agrártárca követelései/javaslatai nagyjából lefedték egymást, bár előbbiek „puhasággal” illették a tárca javaslatait. Közben maga az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága is elfogadott egy határozatot arról, hogy felszólítja az illetékes tárcákat, tárgyaljanak az érintettekkel, s ha január 15-ig nem jön létre megállapodás, készítsenek elő egy törvényt a kereskedők tisztességes magatartásával kapcsolatban.

Mi is a baj a kiskereskedőkkel, főleg a nagy üzletláncokkal?
Nem hagynak elég jövedelmet a feldolgozóknak és a mezőgazdasági termelőknek. Folyamatosan és bármilyen – megengedett és meg nem engedett eszközzel – eszközzel lefelé szorítják a beszerzési árakat, vagy kilencvenféle módon szednek vissza pénzt a beszállítóiktól, előfordul, hogy a kialkudott vételár 30-40 százaléka így vándorol vissza a vevő, vagyis a kereskedő zsebébe. Az indokoltnál több külföldi élelmiszert importálnak, nyomott áron hoznak forgalomba, ezzel szorítják le – és sarokba – a hazai élelmiszer-ipari beszállítókat.

Az FVM a megállapodás tervezetében – jelentős szigorításként – a beszerzési árak 5 százalékában maximálná az úgynevezett másodlagos kondíciókat (visszatérítéseket) a mai 15–30 százalék helyett.
A koncepció a felszámítható kötbért legfeljebb 20 százalékban állapítaná meg. Emellett meghatározná, hogy a kereskedők saját márkás termékei maximum 20 százalékkal lehetnének olcsóbbak a márkatermékek fogyasztói áránál. A szöveg – a belpiac bővítése érdekében – rögzítené azt is, hogy a kereskedelmi láncok legalább 80 százalékban hazai termékeket forgalmazzanak, szemben a 30 százalékos mai aránnyal.

Amennyiben mindezt teljesíteni az élelmiszer-kiskereskedelem, akkor 100-200 milliárd forint nyereségről mondana le. Ugyanis ma 600-700 milliárd forintra tehető a "feleslegesen jelenlévő, túl olcsó" külföldi áru a boltokban, ha ezek aránya csökken, illetve a termékek ára ennek megfelelően valóban növekszik, akkor a kereskedőknek csökkenteniük kellene árrésüket, azaz nyereségrátájukat, így nyereségüket is. Nagy kérdés, ki teszi meg ezt önként. Annál is inkább, mert az Európai Unió a minap leszögezte: nem enged a protekcionista törekvéseknek, s nem enged kurtítani az unió területén az áruk, a tőke szabad áramlásának alapelvéből.

Várhatóan csak délután születhet megegyezés, ha lesz egyáltalán megállapodás.