Pályázzunk és éljünk!

A Pásztótól keletre lévő Alsótoldon lévő Nyúl-Unió Szövetkezet például 33 millió forintnál is kicsivel többet nyert a pályázatával. A túlélésért küzdenek ők is, hiszen a nyúltermelőket tavaly nyár óta sújtja a piaci dekonjuktúra: a takarmányárak drasztikus emelkedése egyszerre jelentkezett fő exportpiacunk, Olaszország drámai kereslet-csökkenésével, ami 2008-ban erősen átrendezte a hazai viszonyokat.

– Az országban korábban öt meghatározó nyulas termelői csoport volt; ma már csak kettő működik. Tavaly még százezer nyúl született hetente, most már csak hatvanezer. Nagyon sok kistermelő felhagyott a nyúltenyésztéssel – mondta Vörös Károly, a Szent István Egyetem tanszékvezető tanára, s egyben a szövetkezet ügyvezetője. – Míg annak idején a termelő csoportok támogatásának szigorúbb feltételei voltak – folytatja okfejtését –, a piaci helyzet miatt a felhasználás most szabadabb, és minden forintot a veszteség csökkentésére fordítanak. Egy nagyobb, mondjuk 4 ezres nyúltelepnél ez jelenleg a havi másfél millió forint mínuszt is elérheti.

Vörös Károly szerint csak a legnagyobb nyúltelepek élhetik túl a krízist, illetve azok, akiknek más tevékenységből származik nyereségük. A változást csak a kereslet élénkülése hozhatja meg, ám ma nem tudni, hánynak sikerül átvészelnie ezt az időszakot. Mindenesetre ez a támogatás is hihetetlenül jól jött, és bizakodnak a jövőben.

Ami a csibéket illeti, az őket tartó Csibért Szövetkezet elnyert támogatása évi 15 millió forint. A 2003-ban alakult cég központja Hasznos, a Nyugat-Mátra lábánál fekvő Pásztó egyik városrésze, s hét gazdasági társaságot és tizenegy őstermelőt fog össze. A termelői csoport profilja baromfi, árbevétele tavaly 953 millió forint volt, az idén meghaladja az egymilliárdot. A hazai baromfipiac (mintegy 120 millió jószág évente) közel három százalékát a Csibért állítja elő. Nógrád megyén kívül vannak telepei Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyében is. A támogatás fő célja, hogy segítse a csoport termékeinek piacra jutását, és ösztönözze a gazdák együttműködését.


– Bár a rendelet az értékesítést és közös eszközberuházást nevesíti, nem biztos, hogy napos csirkét, takarmányt most igazán nagy mennyiségben tudunk vásárolni – mondta Tóth Jenő, a szövetkezet elnöke. A támogatás korábban évi 15-20 millió forint volt. Ahhoz, hogy viszonylag azonos mértékben jusson hozzá egy termelői csoport, egyre több gazda bekapcsolódására, szoros együttműködésre van szükség, s ezt szeretné a Csibért is.