Kék bőr, szőrszerű toll

Jómagam kínai utazásom során, amikor a piacokon a frissen vágott hagyományos csirkék mellett sötétkék bőrű egyedeket is láttam, először arra gondoltam, hogy lejárt szavatosságú áruról van szó. Hamarosan azonban kiderült, hogy frissen vágott selyemtyúkok ezek, amelyeknél fajtajelleg a sötétkék színű bőr éppúgy, mint a megszokott négy helyett az öt lábujj.
Az elmúlt években az Európai Unióhoz való csatlakozásunk hatására a határok megnyílásával szinte beözönlöttek az itthon eddig még ismeretlennek számító díszbaromfifajták, s ma Magyarországon soha nem látott divatja van az érdekes, ritka tyúkfajták tartásának. Ez a „szőrös” fajta azonban már a XIX. század végén feltűnt hazánkban, miniatűr változata viszont csak az elmúlt években jelent meg, s talán minden fajtánál keresettebbnek számít. A közönséges selyemtyúk egy kilogramm körüli, és gondos gazdáját évente negyven-hatvan barnás színű tojással ajándékozza meg, melynek tömege megközelítőleg harmada az étkezési tyúktojásénak. Mivel megbízható kotló, gyakran használják fácánok, kacsák vagy más fajtájú tyúkok tojásainak kikeltetésére is.
Sok színváltozatban fordul elő: van például fekete, sárga, vörös, ezüst, vadas és kék színben is, de leggyakrabban a fehéreket tenyésztik. Ez azzal is magyarázható, hogy a hazánkban élő kínaiak is egyre jobban érdeklődnek irántuk, s mivel Ázsiában a fehér szín a szerencse szimbóluma, így némileg többet fizetnek ezekért a szárnyasokért, mint a többiért.
Ha azt kívánjuk elérni, hogy állataink csodás megjelenése megmaradjon, ne tartsuk őket poros, sáros helyen. Legjobb, ha gyaluforgácscsal almozott kifutóban élnek. Takarmányozásuk nem jelent különösebb kihívást: a közönséges házityúknál bevált terményeket adhatjuk nekik is.
Különös megjelenésüket annak köszönhetik, hogy tollazatuk a struccéhoz vagy az emuéhoz hasonlítható, hiszen a tollhorgok hiányoznak a zászlóról, így a hagyományos tollszerkezet helyett egy sajátságos szőrzetre emlékeztető kültakaró képződik. Első látásra azt hihetnénk, hogy érzékeny, betegségre hajlamos állatról van szó, ám a valóságban – hála az átgondolt tenyésztői munkának – ez a fajta rendkívül ellenálló, könnyen tartható, a hidegre sem érzékeny.
Mivel nem verekedős, nagyobb helyen akár több kakast is együtt tarthatunk. Repülni jószerivel nem tudnak, így férőhelyük körbekerítésére megfelel egy negyven centiméter magas kerítés is. Ha szaporításukra vállalkozunk, a legideálisabb, ha egy kakashoz három-öt tyúkot házasítunk, és a tenyészidőszak kezdetekor mind a tyúkok, mind a kakasok kloákájának környékén óvatosan lenyírjuk a tollakat. Ez azért nagyon fontos, mert különben a dús tollazat miatt a tyúkok nem termékenyülnek meg. A selyemtyúk nemcsak kedves látványt nyújt, hanem az általa megtermelt biotojás, illetve a húsa hasznos táplálék lehet.