18 milliárdot kap a tejágazat

A Magyar Agrárkamara csütörtökön küldöttgyűlést tartott a Vajdahunyad Várban. A közel kétszáz agrárgazdálkodó számos napirendet tekint át. Forgács Barna, a köztestület elnöke beszédében részletesen taglalta a mezőgazdaság legégetőbb gondjait, és vázolta azok megoldására tett kamarai javaslatokat.

Az elnök szerint két viszonylag jó év után 2009 az agrárium nehéz éve lesz. Hiába nő az ágazat bevétele, annak jó része a támogatásnövekedés, illetve a múlt évi kedvező értékesítési áraknak volt köszönhető, a növénytermesztést természeti károk és az évek óta fennálló piaci zavarok, állattenyésztésünket pedig a rendezetlen földtulajdon, strukturális és piacra jutási problémák sújtják.

Az állattenyésztésen belül a legmélyebb válság a tejpiacon alakult ki: nem véletlen, hogy hetek, sőt hónapok óta tüntetnek Európa számos országában. A krízist az elhibázott uniós tejpiaci reform, a megemelt kvóták okozzák elsődlegesen. Itthon 600-700 millió kilóra tehető a tejimport, 400 millió az export. Eközben esik a fogyasztás, a tej 55 forintos átlagos felvásárlási ára messze nem fedezi – még támogatással sem – az önköltséget.

A másik válságos helyzet a sertéságazatban tapasztalható. Nem véletlen, hogy a magyar sertés az egyik legdrágább most Európában: érvényesül a törvény, ugyanis amiből kevés van, az drága. Márpedig egyre kevesebb a sertés! Az AKI adatai szerint 2009. első öt hónapjában a hazai sertések vágásszáma mintegy 24 %-al csökkent az előző évhez képest, az importból származó állatok vágása pedig 33%-al nőtt. Az összes vágáson belül a tavalyi 16%-al szemben az importból származó sertések részaránya elérte a 24%-ot.

S mit hoz a jövő? Kifejezetten tragikus a helyzet! Exportáljuk az itthon veszteséget termelő teheneket, üszőket, és viszik ki az anyakocákat is. Ez azt vetíti előre, hogy a már most is katasztrofális szintre süllyedt állatlétszám ezen ágazatokban az év második felében és jövőre további drasztikus csökkenés elé néz. Ezzel a jelenleg is jelentős túlkapacitásokkal rendelkező feldolgozó üzemek egy részét is magával ránthatja.

Mi a helyzet a növénytermesztésben?
Semmi jó, legalábbis a nyári betakarítású növényeket illetően. Itt a természet szólt közbe: az aszály, most pedig az aratást hátráltató eső okoz kárt. A szárazság és a meleg a termés jó harmadát vitte el. Most pedig az esők, jég- és viharkárok miatt további mennyiségi esés, és ennél is nagyobb minőségbeli károkat kell elszenvedni. Az eső viszont segíthet az őszi betakarítású növényeken, és a gyümölcsösökben.

Mindez a világgazdasági válság idején igen nehéz helyzetbe hozza a gazdálkodókat – hangsúlyozta Forgács Barna. Egyértelművé vált a forráshiány, a kölcsöntőke a bankok negatív megítélése miatt számottevően visszaesett, likviditási gondot okoz a fizetési határidők folyamatos csúszása, kitolódása. A termelők egy része saját erő hiánya miatt képtelen tervezett beruházásait, elnyert támogatási projektjeit elkezdeni, időben befejezni.

Ezeket tetézik az olyan még mindig fennálló a gazdaság eredményességét jelentősen befolyásoló helyzetek, mint a birtokszerkezet és földbérleti rendszer bizonytalanságai ( még az állami földek bérlésénél is nagy gondok vannak), vagy éppen az öntözés, öntözővízhez jutás szabályozási gátjai. Szóba került az SPS-törvény körüli huzavona kedvezőtlen hatása is: százmilliárddal kevesebb támogatáshoz juthat a padlót fogott állattenyésztés, főként a tejágazat. A törvényről, a mezőgazdaság és élelmiszeripar ügyeiről a kamara megbeszélést kezdeményezett az SPS-törvényt alkotmánybírósági vizsgálatra küldő Sólyom László köztársasági elnökkel, de a főméltóság válaszlevelében azt írta, hogy nincs ideje erre a megbeszélésre. A kamara javasolja, hogy Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletben tegye lehetővé az SPS-rendszer 2010. január. 1-jei bevezetését.

A küldöttgyűlésen résztvevő Gőgös Zoltán államtitkár a felvetésekre reagálva bejelentette, hogy a tárca a tejágazat válságának kezelésére egy 18 milliárd forintos csomagot állít össze. Az intézkedések egy részéhez Brüsszelnek is hozzá kell járulnia, ahogy az is az EU Bizottságán múlik, hogy mikorra és milyen közösségi intézkedéseket dolgoz ki az ágazat európai megsegítésére. A magyar csomag része, hogy újabb, literenkénti 3-5 forintos támogatást lehet majd igénybe venni, de erre csak 2010-ben kerülhet sor, szintén uniós engedélyezés miatt. 5-6 milliárdot akar az FVM a tejágazatra költeni abból az összegből, mely az elmúlt két évben az unióban felhalmozódott 5 milliárd eurónyi összegből Magyarországra jut. Az igazi megoldás azonban Gőgös szerint az lenne, ha – és ez nincs benne a tejesek követelései között – bevezethetnénk az SPS-támogatási rendszert, és takarmánytermő területhez juttathatná a földtörvény módosítása a tejeseket.

Az államtitkár szólt még többek között az egész élelmiszer-gazdaságot befolyásoló élelmiszeretikai kódex-ügyről. Ez júliustól lépett volna életbe, de végeredményben a kereskedők kiszálltak az önkéntes megállapodás bevezetéséről azt követően, hogy a Gazdasági Versenyhivatal eljárás alá vonta a kódexet aláíró feleket. Gőgös szerint a parlament hétfőn soron kívül tárgyalja a versenyhivatali eljárásrendet megváltoztató jogszabály-módosítást és egy, az etikus kereskedelmi magatartást szabályozó törvénytervezetet. Ennek létrehozásában az öt parlamenti párt korábban megegyezett.

A sertéspiaccal kapcsolatos felvetésekre az államtitkár úgy reagált, hogy a mostani 400 forintos felvásárlási ár Európa legmagasabb ára és ugyan most használt az állattartóknak, de tönkre teszi a feldolgozókat. Két év múlva pedig a termelők kerülnek válságos helyzetbe. Szerinte a tejágazatban kísértetiesen hasonló szituáció kezd kialakulni.

Ebben a kemény helyzetben egyáltalán nincs szüksége az ágazat szereplőinek arra, hogy megalapozatlan, szakmaiatlan hisztériakeltés folyjék. A múlt heti sertéspestises és a mostani fuzárium-toxinos ügyről pillanatok alatt kiderült, hogy minden alapot nélkülöz, a sajtó mégis is inkább szenzációt próbál csinálni belőle, ahelyett, hogy megnyugtatnák a lakosságot a valóság hangsúlyozásával.