Gyöngyöscsibék pulykamamával

Bojti Sándorné Marika férjével együtt már nyugdíjas. Kettőjük nyugdíja olyan kevés, hogy abból nem tudnának megélni, ezért őstermelőként gyöngytyúktenyésztéssel foglalkoznak. A család részére a húst megtermelik: az udvaron van tyúk, kacsa, liba, a sertésólban pedig mangalica röfög. A nyolcvanas években sertést hizlaltak, nagyobb tételben, de egyre kevésbé érte meg, ezért felhagytak vele. Sokáig tartottak birkát is, de miután a fiuk tanyát vett, a nyájat neki adták.

– A férjem tanyán nőtt fel, és a szülei tartottak gyöngytyúkot is – meséli Marika. – Budapesti és miskolci ismerőseink érdeklődtek a ritka baromfiféle iránt, ezért kezdtünk el foglalkozni vele. Hosszú évek óta ugyanazok vásárolják meg tőlünk a megtisztított gyöngyösöket. Azt mondják, a helyi vásárcsarnokokban is megvehetnék, de ezt jobban szeretik, mert ez tanyán, a szabadban nőtt fel. Nem tápot eszik, hanem friss zöldet meg bogarakat, ezek a kedvencei. Mások nagy mennyiségben, zárt körülmények között, táppal etetik őket, de annak nem olyan finom az íze. Sokan tartják a háznál az udvarukon; ott is felnő, de igazából a tanyát kedveli, mert a szabadság a mindene.

Most százötven kis gyöngyösük van, és hozzá a pulykamamájuk, ugyanis a tojásokat vele költették ki. Ahogy gazdájuk kinyitja az ajtót, a kis madarak ijedten húzódnak mamájuk alá és mellé, még a hátára is fölmásznak.
– Nemcsak az idegentől, hanem tőlem is megijednek, mikor bejövök etetni. A gyöngytyúk viszonylag ritkán kotlik, ezért is költetjük ki a tojásaikat pulykával. Egy-egy pulyka alá 35-40 tojást teszünk, és 28 nap múlva bújnak ki a kicsik. Most négyhetesek, maholnap kivisszük őket a tanyára, és egy-másfél hétig figyelünk rájuk, amíg meg nem szokják a helyet. A pulyka általában nagyon jó anya, a gyöngyös pedig ragaszkodik az anyjához, megy utána. Kicsi korukban csirketápot kapnak, de kint a tanyán fokozatosan rászoktatjuk őket a szemes takarmányra. Nem válogatósak: tritikálét, búzát, árpát, mindent megesznek, nagyobb korukban már tengerit is adunk nekik.

A tanyán a gyöngytyúkok szanaszét, elrejtve költik ki tojásukat, úgy kell felkutatni azokat. Ha egy fészekre a gazda rátalál, oda többé nem tojnak. Tojása apróbb a tyúkénál, de a héja vastagabb, ezért hosszabb ideig frissen tartható. Mivel tanyasi tojásról van szó, a sárgája nagyon szép, ezért a kotló alá nem került tojásokat tészta készítéséhez viszik el. A tanyán éjszaka az ólban alszanak. Bár az ól zárt, de a biztonság kedvéért ég a villany, ha véletlenül egy ragadozó bemenne hozzájuk, akkor a pulyka tudja megvédeni a kicsiket. A kakasokat már eladták, csak 15-16 tojó maradt. A vérfrissítés érdekében ősszel új kakasokat vesznek, három tojóhoz egyet. A gyöngytyúkból természetesen jut a családi asztalra is.
– A gyöngyinek finom a levese, a fácánéhoz hasonlít. Mindenki nagyon szereti a családban – mondja mosolyogva a háziasszony.