Tömött magtárak, pincék mellett a tönk szélén állunk

Nagyon nagy baj van a mezőgazdaságban: a gazdasági válság igazából most érte el az ágazatot, amelyet tetéz a hitelezés szinte teljes leállása és a termékpiac teljes pangása. Szinte nincs olyan része az ágazatnak, mely ne veszteséget termelne ebben az évben. Átfogó intézkedést kell hoznia sürgősen a hazai és a brüsszeli agrárirányításnak, hogy a tömeges csődtől, felszámolástól megmentse a gazdálkodókat – állapította meg mai ülésén a Magyar Agrárkamara elnöksége.

Istállótól legelőigO. Horváth György2009. 09. 22. kedd2009. 09. 22.
Tömött magtárak, pincék mellett a tönk szélén állunk

Hónapok óta pang a gabona, a gyümölcs, a tej piaca, ehhez csatlakozott most a szőlő és az alma, illetve a repce és a napraforgó. Az árak nyomottak, a bevétel nem fedezi a kiadásokat – már ott, ahol van értékesítési lehetőség. A termelők több százmilliárd forint árbevétel csökkenést szenvednek el tavalyhoz viszonyítva. A bevétel elmaradását nem lehet pótolni külső forrásból, azaz hitelből sem, mert a bankok nem adnak kölcsön. Annak ellenére nem, hogy a Magyar Fejlesztési Bank keretein belül elméletileg 50 milliárd forint áll e célra rendelkezésre.

A Magyar Agrárkamara már hónapok óta megfogalmazta, illetve folyamatosan fogalmazza meg javaslatait, melyet eljuttat a magyar agrártárcához és az Európai Unió Bizottságához, de az eddig hozott intézkedések kevésnek bizonyulnak. Így van ez a tejágazat esetében, így a gabonaágazatban.

Hiába vannak tele a magtárak, a pincék, a gyümölcs és zöldségtárolók, a terményt értékesíteni alig lehet, azt is csak nyomott áron, veszteséggel. A megyei agrárkamarák elnökei ezért újabb javaslatokkal egészítették ki korábbi felvetéseiket. Így a gabonapiac stabilizálása érdekében felszólítják a magyar kormányt, hogy az állami Concordia Közraktár Zrt., illetve a TIG Zrt. kezdjen az MFB forrásai felhasználásával gabonafelvásárlásba. Néhány százezer tonna termény megvétele már vélhetően beindítaná a piacot, emelné a mostani nyomott, tonnánként alig 20-26 ezer forintos árakat, azaz valami pezsgést hozna a gabonavertikumban. Továbbá megerősítették korábbi álláspontjukat, miszerint Brüsszelnek ismét intervenciót kellene alkalmaznia a kukorica esetében is.

Magyarországról legalább 800-900 ezer tonna kukoricát kellene megvennie a közösségnek, melyet – csakúgy, mint a korábbi években – később jó áron értékesíthet. További felvetés, hogy azok az államok, melyek nem rendelkeznek tengeri kikötővel, kapjanak normatív uniós fuvarköltség támogatást.

A köztestület ragaszkodik korábbi álláspontjához, hogy Brüsszelnek le kell állítania a tej termelési kvótáinak további növelését, előre kell hoznia az ágazatnak szánt támogatások kifizetését és azokat 50 százalékkal kell emelnie. A Magyar Agrárkamara két hete levélben fordult Mariann Fischer Boel uniós agrárbiztoshoz javaslataival, de az udvarias viszont levél csak arról szólt, hogy érdemi választ majd a biztos titkársága fog adni a magyar felvetésekre – számolt be Forgács Barna, a MA elnöke.

Az ágazati gondokat, a gazdálkodók kiadásait csak növeli egy sor olyan tényező, melyre korábban alig volt példa. Az utóbbi hetekben, hónapokban megszaporodtak a különféle hatósági intézkedések, melyek sokszor súlyos százezer forintokat vesz ki a termelők zsebéből büntetés formájában. Ezek a legtöbb esetben megalapozott, jogilag alátámasztott intézkedések, de ennek ellenére a Magyar Agrárkamara arra kéri a kormányzatot, különféle hatósági szervezeteket, hogy tekintettel az ágazatban kialakult kritikus helyzetre, belátással kezeljék e területen adódó problémákat. Ehhez sokszor jogszabály-változtatásra is szükség lenne.

Ebben a helyzetben az ágazat nem engedheti meg magának, hogy lemondjon magyar költségvetési támogatásokról. A megszorítások szükségességét a Magyar Agrárkamara sem vitatja, de annak mezőgazdaságra kivetett mértékét igen. Ezt már idén februárban leszögezte a köztestület, amikor 33 milliárd forintnyi költségvetési támogatást vont meg a kormány, és most is, amikor a 2010. évi költségvetés tervezete újabb 46 milliárdnyi megvonást tartalmaz. Az elnökség szerint ma nem engedheti meg az ágazat, hogy ennyi pénzről lemondjon, akkor, mikor versenytársaink megkapnak minden támogatást és a magyar agrárium ilyen válságos helyzetbe került.

A gond akkora, hogy a jövő évi termést veszélyezteti: a termelők kényszerből ott takarékoskodnak, ahol nem lenne szabad: a szokásosnál jóval kevesebb műtrágyát, növényvédő szert és fémzárolt vetőmagot használnak az őszi vetések során. Ez pedig azt jelenti, hogy eleve kisebb termésre lehet számítani jövőre. Számos cég a tönk szélén áll: hiába a termény a tárolókban, a pincékben, pénzük benne áll. Ugyanakkor a korábban felvett hiteleket törleszteni kellene, de bevétel hiányában nincs miből.
 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek