Kiterítve

Az ország, a nagy beteg kiterítve fekszik, előtte orvosa, aki tudja a terápiát, de látja: a beteg nem bírja ki a kezelést. Az előző orvos – Gyurcsány Ferenc – le is vette fehér köpenyét, és széttárt karral távozott. Bajnai vállalja – bár még nem tudjuk pontosan: mit és hogyan –, és ott áll az ellenzék is valami ma még ismeretlen, ám általuk az egyetlen hatékony módszernek tartott csodával, s nekünk, a kiterített betegnek egyre ritkább a pulzusa, egyre nehezebben kapkodjuk a levegőt. Magyarország az idén 6-800 milliárddal kevesebb bevétellel számolhat, mint tavaly. Újabb hitel nincs, ennyivel kevesebbet lehet elkölteni a költségvetésből. Miután a büdzsé majd’ 60 százaléka szegről-végről szociális jóléti kiadás, faragni ebből kell.

Bár Bajnai Gordon még nem hirdetett programot, de hát miből is tudna megtakarítani, mint a támogatásokból, segélyekből, gyedből, gyesből, 13. havi nyugdíjból? A kérdés csak az arány – fájni biztosan fájni fog mindenkinek. Néhány nap, és a társadalomtudósok ki fogják számolni, hány millió magyar kerül a mély szegénység állapotába. Ha most Orbán Viktornak hívnák a miniszterelnököt, mást ő sem nagyon tehetne. Csupán annyival lehetne kedvezőbb helyzetben, hogy megígérné az országnak: van miért áldozatot vállalni, néhány év múlva, ha véget ér a válság, jobbra fordulhat a sorsunk, és közös akarattal lesz jövőképe Magyarországnak, egy vezérlő csillag, amit követhetünk. No, és vasszigorral számon kéri mindenkitől, hová tűntek évek alatt az 1000 milliárdok.

És valóban, hová tűntek az 1000 milliárdok? Ott folytak el, ahonnan most hiányoznak. A támogatásokon, a segélyeken, a megszámlálhatatlanul sok jóléti kiadáson. Tehát az történt, mint ami minden szegény országgal történik: nem hajlandó számot vetni azzal, hogy valójában mire képes. S mi 10 év, 20 év, 30 év óta képtelenek vagyunk megtermelni azt, amit vívmányként hirdetve elköltöttünk, hogy kevesebb szegény ember, nyomorgó legyen Magyarországon. Más fizette ezt a számlát, a hitelezők, akik többet egy vasat sem áldoznak a mi jobblétünkre. Az idézetben említett állításból már csak egy a kérdéses: gyönyörű szép lesz-e a kudarc?