Kiégett betegek

Joggal, hiszen a burnout (a kiégés) jelenség olyan tüneteket foglal magába, amelyek egyre csökkenő munkateljesítményhez, elmagányosodáshoz, letargiához, közönyhöz, végső esetben pedig öngyilkossághoz vezetnek. S nemcsak az állandóan pörgő menedzserek vagy a nagy felelősséggel járó munkaköröket betöltő vezetők szenvednek tőle, hanem – Németországban például – már minden hatodik ember.

A kiváltó ok a kutatók szerint a sok stressz. Hátterében jellemzően a megoldatlan (magánéleti) konfliktusok, a túlzottan sok munka, általában véve a túlságosan nagy és folyamatos lelki-szellemi-érzelmi megterhelés áll, amelyből nincs lazulás, fölüdülés. Az ártalmas folyamat idővel öngerjesztővé válik: a beteg mind kevesebb indíttatást talál a munkához, így kevesebb lesz a munkahelyi sikere is, ami csökkenő teljesítményhez, „örök” elégedetlenséghez, a munkahelyi kapcsolatai megromlásához vezet. Lelki-szellemi síkon gyöngül az illető összpontosító képessége, állandó fáradtság, szétszórtság, korlátozott teljesítőképesség jellemzi. Ha a betegséget senki nem kezeli, a kór súlyosbodhat: a beteg elhanyagolja mindenféle kapcsolatát, teljes érdektelenségbe sülylyed és foglalkoztatni kezdi az öngyilkosság gondolata is. Németországban már bírósági ítélet is szentesítette a kiégés által kiváltott munkaképtelenséget, ami azzal jár, hogy a biztosítónak ilyen esetben is fizetnie kell a biztosított után.