Összemennek a hegyek

Zsugorodó hegyóriások, kiszáradó tavak, mocsarak, elfogyó, töredező antarktiszi jégmező – az emberi tevékenység és a globális klímaváltozás leglátványosabb drámai következményei. A The Times brit napilap világatlaszának mostani, legújabb kiadásában térképek és műholdfelvételek tanúsítják, mennyire megváltozott a Föld arculata az utóbbi tíz, húsz, illetve negyven év alatt.

KaleidoszkópValló László2007. 09. 21. péntek2007. 09. 21.
Összemennek a hegyek

Korszakos a változás: az emberiség az idei esztendőben jutott el addig, hogy a városlakók száma meghaladja a vidéken élőkét. Ennek jele a megavárosok egyre növekvő száma is: amíg 1975-ben csupán öt város (New York, Sanghaj, Tokió, Sao Paolo és Mexikóváros) lélekszáma haladta meg a 10 milliót, addig napjainkban már 19 megaváros létezik.
Az atlasz legutóbbi kiadása óta jó néhány hegycsúcs lett alacsonyabb, mint például az új-zélandi Mount Cook, amelynek tetejéről mintegy 14 millió köbméter sziklás földet zúdított le az 1991-es földcsuszamlás, így magassága tíz méterrel lett kevesebb. (Ma 3754 méter.) A természeti erők faragták meg a tanzániai Kilimandzsárót is, amelynek csúcsa három méterrel lett alacsonyabb (napjainkban 5892 méter).
Négy évtizede még bolygónk negyedik legnagyobb tava volt az Aral, amelyet az Amu-darja és a Szir-darja folyók tápláltak. Az öntözések miatt azonban vízhozamuk lecsökkent, a tó száradni kezdett. Negyven év alatt az egykor 67 ezer négyzetkilométeres vízfelület 40 ezerrel csökkent, így az eredetinek mintegy negyven százalékára zsugorodott. (Ha nem is ilyen ütemben, de pusztul a világ egyik legnagyobb, legmélyebb édesvízi tava, a Bajkál is.)
Ennél is nagyobb átalakulás jellemzi a Tigris és az Eufrátesz folyók által táplált hatalmas mocsárvilágot Irak, illetve Irán és Kuvait területén; az öntözés következtében a termékeny mocsárvidék az eredetinek (20 ezer négyzetkilométer) hét százalékára zsugorodott. A Nigéria, Csád és Kamerun határán fekvő Csád-tó egykor Afrika legnagyobb tava volt, az 1963-as vízfelületéből mára csak öt százalék maradt. A régebbi és a legújabb térképek összevetéséből kitűnik: látványosan fogyatkozik a déli sarki (antarktiszi) jég. A korábban egybefüggő hatalmas jégmező tetemes része elolvadt, több ezer kisebb darabra törött.
A Kínában, a Jangce folyón tavaly elkészült Három-szoros erőmű alighanem az eddigi legdrasztikusabb módon változtatta meg a környezetet. A duzzasztással létrehozott, 630 négyzetkilométeres erőművi tó több mint száz várost és falut „mosott le” a térképről.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek