Mozaik

LAZACTÓL PISZTRÁNGIVADÉK. Ép, egészséges pisztrángutódoknak adtak életet lazacok a Tokiói Egyetem laboratóriumában. A kutatók frissen kikelt, úgynevezett maszu lazacokba olyan, a hímivarsejtek kialakulásáért felelős őssejteket juttattak be injekcióval, amelyeket hím szivárványos pisztrángokból vettek. A hím lazacok egy része, ivaréretté válva, pisztrángspermát termelt, néhány felnőtt nősténylazac pedig – nagy meglepetésre – pisztrángikrákat rakott le. Teljesen egészséges és szaporodni képes halak, száz százalékban szivárványos pisztrángok fejlődtek belőlük, amint ezt a DNS-vizsgálatuk bizonyította. A kutatók magyarázata szerint a bejuttatott pisztrángőssejtek még olyan kezdetlegesek (differenciálatlanok) voltak, hogy nemcsak a hím, hanem a nőstény lazacokba is be tudtak épülni, amelynek eredményeként azokban pisztrángikrák alakultak ki. Zoológusok (az állatokkal foglalkozó kutatók) azért tartják fontos fölfedezésnek ezt a módszert, mert kihalás szélén álló vagy veszélyeztetett halfajokat menthet meg általa a tudomány a végső pusztulástól.

MOBILAKKU HARMINC ÉVRE. Kezdetben a hosszú időn át üzemelő, kis energiaigényű űreszközök áramellátását biztosította annak a tríciummal működtetett akkumulátornak az elődje, amely akár forradalmasíthatja is az akkumulátorgyártást. Az amerikai légierő laboratóriumában kifejlesztett új akku harminc évig is képes árammal ellátni egy noteszgépet, így töltőre nem lesz szükség. A berendezés hallatlan előnye az is, hogy a trícium bomlási folyamatából (az úgynevezett béta-részecskék mint elektronok fölszabadulásából) származó áramtermelés során sem hő, sem radioaktív sugárzás nem keletkezik, sőt az akku végleges lemerülése, vagyis a trícium teljes lebomlása után sem maradnak vissza környezetkárosító anyagok. A kutatók szerint két-három év múlva kerülhetnek a boltokba a tríciumakkumulátorok.

SÓERŐMŰ OSLÓNÁL. A világ első „sóerőműve” épül a norvég főváros melletti folyó torkolatában, az édes folyóvíz és a sós tengervíz közötti töménységbeli különbség által kiváltott folyadékáramlást használja villamos energia termelésére. (Az erőmű elvi alapja az ozmózis törvényszerűsége, amelynek lényege a hígabb oldat áramlása a töményebb felé egy félig áteresztő membránon át a kiegyenlítődés céljával.) Sokévi kutatómunka gyümölcse érett most be. Ennek során annak a membránnak az előállításával bajlódtak a legtöbbet, amely megfelel erőművi alkalmazásra is. Az építkezés tetemes költségeket emészt föl, üzemeltetése azonban már olcsó és igen környezetkímélő lesz.