Névforduló

Ki is volt Koppány? Iskolai tanulmányainkból általában csak annyira emlékszünk, hogy fellázadt István király ellen. Nevét jobbára a népszerű rockopera tette ismertté, amelyben szinte azonos súlyú ellenfele Istvánnak, aki alternatívát képviselt a keresztény uralkodóval szemben. Mi hát az igazság, ki volt a több mint ezer évvel ezelőtt élt ember?
Mindenekelőtt tudni kell róla, hogy nem egy barbár törzsi vezér, hanem éppenséggel maga is Árpád fejedelem dédunokája volt. Géza fejedelem halála után a régi magyar törvények alapján, mint a dinasztia legidősebb tagjának, neki kellett volna örökölnie a trónt, neki járt volna a korona s a megözvegyült fejedelemné, Sarolt keze. Géza azonban jó előre gondoskodott róla, hogy fia, István kövesse az uralkodásban.
Koppány hatalmas úr volt, egész Somogyot ő birtokolta, sőt az alsó-dunai és bihari uradalmakat is, amelyek mindig a fejedelem utáni rangidős dinasztiatagot illették meg. Bár pogány volt, és nem akarta felvenni a keresztséget, mégis elsősorban utódlási-hatalmi tétje volt a viszálynak, s a magyarság vallásának megváltoztatása vagy annak megtartása – a rockopera üzenetével ellentétben – másodlagos kérdésnek minősült.
A Koppány szította felkelés Géza fejedelem halála után, 997 elején robbant ki. Seregével először Veszprém várát vette ostrom alá, amely az Árpád-korban a mindenkori uralkodó feleségét, így akkor Saroltot illette meg. A lázadók ellen az alig 16-17 éves ifjú István indult Esztergomból. A döntő ütközet valahol a mai Veszprém és Várpalota között zajlott le, István korszerűbben felszerelt serege aratott győzelmet. Koppány nagyon hamar fogságba esett, megölték, holttestét lovakkal négy részre szakíttatták, és kitűzték Győr, Esztergom, Veszprém és Gyulafehérvár, az ország négy legfontosabb vára ormára. Ebből okulhatott mindenki, aki terveket szőtt István ellen. Az ifjú uralkodó a lázadás leverésével bizonyította, hogy övé a főhatalom a Kárpát-medence nyugati felében, és hogy minden lázadóra ilyen sors vár.