Római lábnyom Hipposban

Katonai lábbelijével (caligájával) lépett abba a habarcsszerű masszába a római katona, amelyet a városfal építésekor kevertek ezerkilencszáz évvel ezelőtt. A kivételes állapotú, jól kivehető leletre izraeli régészek bukkantak a minap az ókori Hippos városánál folyó feltárási munkák során, amely a Galileai-tó fölött mintegy 350 méterrel magasodó dombon épült. A város stratégiai fontosságú helynek számított Izraelben a megszálló rómaiak számára: innen tartották szemmel a Golán-fennsíkon áthaladó kereskedelmi utakat.

KaleidoszkópValló László2007. 10. 19. péntek2007. 10. 19.
Római lábnyom Hipposban

A kutatók szerint a katona lábnyoma Kr. u. 106 táján dermedt a kőbe, amikor is átépítették a város védelmi rendszerét, és a munkálatokba a légiókat is bevonták. A régészek a déli falszakaszon katapultoknak kialakított lőállásokat is föltártak, ami egybevág azokkal az ókori leírásokkal, amelyek szerint a rómaiak nemcsak a várak ostromainál, hanem azok védelmére is használták a hajítógépet. Hippos egyébként a Római Birodalom 467. évi bukása után egyre inkább hanyatlásnak indult, a 641-ben bekövetkezett arab támadást pedig igencsak megsínylette a város: sokan elpusztultak, elmenekültek, az állandó lakosság egyre fogyatkozott. A 749-ben bekövetkezett földrengés pontot tett történetére: romba dőlt, és nem népesült be többé.

Ezek is érdekelhetnek