Ránk törhet a felbőszített fenevad

E sokkoló kilátások forrása az a jelentés, amelyet még két esztendővel ezelőtt állított össze egy klímaváltozással foglalkozó neves munkacsoport (az ICCT), s amelynek adatai ismét reflektorfénybe kerültek az indonéziai Bali szigetén most zajló nagy nemzetközi klímakonferencia kapcsán. Az ENSZ által szervezett mostani tanácskozást a legjelentősebbnek tekintik azok sorában, amelyet valaha is rendeztek a Föld éghajlatának változásáról. Mert minden mértékadó szakértői vélemény szerint valóban a kritikus szinthez közelített az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke és annak következménye. De a nagy kérdés most is az, mit vállalnak és mit tesznek majd az érdekeltek, s főként a nagy füstölők: az Egyesült Államok, Kína, India, Brazília. Annak idején az USA azzal utasította el a szén-dioxid-kibocsátást korlátozó kiotói egyezményt, hogy az visszafogná gazdasági fejlődését, következményként pedig csökkenne lakossága életszínvonala. Kína és India részére pedig olyan engedményeket adott az 1977-es dokumentum, amelynek értelmében nem kötelesek visszafogni károsanyag-kibocsátásukat. Ők a kedvezményt azért kapták, hogy fejlődhessenek. Mi tagadás, fejlődtek is: a Nemzetközi Energiaügynökség szerint Kína a szén-dioxid-kibocsátásban mára túlszárnyalta az Egyesült Államokat. Kínában, Indiában és Brazíliában soha nem látott iramú motorizáció van születőben; napjainkban ugyan még „csak” 600 millió gépkocsi robog és füstöl naponta a világ útjain, de nem kell sok idő, hogy ez a szám egymilliárdra emelkedjen.
A mostani klímakonferencia szakértői azon fáradoznak, hogy olyan egyezményt hozzanak tető alá, amely megállapodásaival megerősíti, illetve továbbviszi az 1997-es kiotói egyezményben foglaltakat. (Ebben a bizonyos, 2012-ig hatályos Kiotói Jegyzőkönyvben az aláírók azt vállalták, hogy legalább 5 százalékkal csökkentik károsgáz-kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest.) Biztató jel, hogy mindjárt a konferencia nyitányán Ausztrália aláírta a kiotói egyezményt, amelyet mindeddig elutasított. Az önkéntes vállalásban példamutató az Európai Unió most is hangoztatott fölajánlása, miszerint országai 2020-ra legalább 20 százalékkal csökkentik (az 1990-es szint alá) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
Az ENSZ főtitkára elengedhetetlennek nevezte ezt az új megállapodást, és mindenféle kivételek, engedmények nélküli, egységes csatlakozásra szólította föl a világ legnagyobb környezetszennyező országait, köztük az Egyesült Államokat, Kínát és Indiát. Lapzártánk idején ez a csatlakozás még váratott magára.