Áramzabáló villanykörte

Ez az energiaszükséglet több, mint amennyit bolygónk összes víz- illetve nukleáris erőműve produkál. Márpedig léteznek hatékony és energiatakarékos lámpatestek, amelyek általános elterjesztésével tizedével lehetne csökkenteni a világ villanyszámláját. Ami – nem mellékesen – tetemesen mérsékelné azt a széndioxid-kibocsátást is, ami a világítást szolgáló energiatermelésből származik.
Sok jel mutat arra, hogy hamarosan búcsút veszünk Sir Joseph Swan és Thomas Edison 126 éve született korszakalkotó találmányától, az izzószálas villanykörtétől. (Ennek a „lelke” egy hosszú, összetekercselt volfrámhuzal, amelyet egy semleges gázzal – argonnal – megtöltött üvegkörtébe zárnak. Amikor a volfrámhuzalon elektromos áram halad át, a huzal izzani kezd, mivel a semleges gázban nem tud elégni. Az izzószál 2500 Celsius-fokra is fölhevülhet, és ilyen magas hőmérsékleten nagy mennyiségű fényt bocsát ki.) Hogy pontosan milyen világítási rendszer váltja föl a jó öreg villanykörtét, ma még kérdéses. Tény, hogy nagy választékban léteznek olyan energiatakarékos izzók, amelyek hatékonysága többszöröse a villanykörtéének. Napjainkban a kompakt fénycsöves lámpák új nemzedéke, a halogénizzók legújabb (retrofit) változata és a LED-technológián alapuló világítótestek között folyik a legélesebb verseny.
A váltás gondolata egyre élénkebben foglalkoztatja az egyes kormányokat. A németek még csak tervezik, míg például az ausztrálok már el is határozták, hogy 2010-től betiltják a hagyományos villanykörtéket. Az Európai Unió fontolva halad: jobb szabályozással és felvilágosító kampánnyal, nem pedig tiltással szeretné elérni, hogy 2009-re általánossá váljon az energiatakarékos világítótestek használata.