Hej élet, szintetikus élet!

Mesterséges úton olyan DNS-molekulát hoztak létre amerikai kutatók, amely egy baktérium teljes genetikai állományát hordozza. Ez a most elhíresült mikroorganizmus a Mycoplasma genitalium nevű parazita („civilben” egy kellemetlen, ám szokványos húgyúti fertőzés kiváltója), s nem véletlen, hogy éppen erre esett a választás.

KaleidoszkópValló László2008. 02. 08. péntek2008. 02. 08.
Hej élet, szintetikus élet!

A Mycoplasma genitalium teljes genetikai állománya (genomja) ugyanis viszonylag egyszerű fölépítésű, alig ötszáz gént tartalmaz (míg az ember például 20-25 ezret). Más kérdés, hogy ez a félezer gén közel 600 ezer nukleotid bázispárból épül föl – ezek adják a DNS-molekula kémiai építőelemeit, s egyben (az egymáshoz viszonyított sorrendjükkel) a DNS-kód alapelemeit. Egy ilyen nagyszámú genetikai építőelem mesterséges úton való előállítása, illetve a kívánt sorrendbe rakása már igazi biotechnológiai bravúr.
Az eljárás során az egészen pontosan 582 970 építőelemet (nukleotid bázispárt) kisebb, 5-7 ezres darabokra osztották föl, és ezek összefűzésével rakták össze lépésről lépésre a DNS-molekulát. Amikor ezekből 72 ezret összefűztek, az így kapott molekuladarabot az Escherichia coli nevű baktériumba juttatva klónozták (megkétszerezték). A 144 ezer kémiai építőelemből (nukleotid bázispárból) álló DNS-darab viszont már olyan hosszú lett, hogy a baktériumban nem lehetett megkétszerezni, ezért egy élesztőgomba sejtjébe juttatva klónozták, illetve sokszorosították. Szintén e gomba révén illesztették össze a szintetikus DNS még fennmaradó darabjait is, míg végül elkészült a teljes, 582 970 bázispárt tartalmazó, hosszú DNS-molekula. Ami pedig szinte „szóról szóra” megegyezik a Mycoplasma genitalium nevű parazita baktérium DNS-molekulájával, illetve genetikai állományával. Az eredetihez képest akad némi különbség, például az, hogy egy helyen megváltoztatták az építőelemek sorrendjét, amivel kikapcsolták azt a gént, ami a baktérium fertőzőképességéért felel.
A kutatók azt remélik, hogy a baktérium DNS-szerkezetének (kódjának) ilyen sikeres lemásolása utat nyit majd olyan egyszerű szervezetek hasonló módon való előállításához, amilyenekkel például szén-dioxidot lehet kivonni a légkörből vagy – mindenféle környezetszennyezés nélkül – üzemanyagot előállítani. A mesterséges (baktérium)genom bírálói viszont attól tartanak, hogy az így előállított új mikroorganizmusok kiszámíthatatlanul hathatnak más élő szervezetekre, illetve a környezetre.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek