Mozaik

Csalagút, zászló, kutató.

Kaleidoszkóp2008. 03. 07. péntek2008. 03. 07.
Mozaik

CSALAGÚT ÁZSIA ÉS AMERIKA KÖZÖTT. Minthogy a globális fölmelegedés utat olvasztott a Jeges-tengeren, megnőtt a hajóforgalom az Oroszország és Alaszka közötti Bering-szoroson át, rövid úton teremtve összeköttetést a két kontinens között. Ez az élénkülő járműforgalom vetette föl azt az ötletet, hogy – az Angliát Franciaországgal összekötő Csalagút (Csatorna-alagút) mintájára – alagúttal kössék öszsze az amerikai Alaszkát Oroszország ázsiai részével. A La Manche-csatorna alatt futó alagút 50 kilométer hosszú, itt azonban kétszer akkora, 103 kilométeres távolságról van szó. De ha megépülne, óriási forgalmat vezetne le, hiszen az Ázsia és Amerika közötti áruszállítás nagy részben itt bonyolódna. A rengeteg pénzt (mintegy ötvenmilliárd eurót) igénylő terv szerint az alagút háromszintes lenne, 80 méter mélyen a tengerszint alatt futna. Az egyik szinten a gépjárművek, a másikon a vonatok közlekednének, a harmadikon pedig a vezetékek és a kiszolgálóegységek kapnának helyet.

EGY AZ ORSZÁG, KETTŐ A ZÁSZLÓ. Milyen zászló lobogjon és milyen himnusz hangozzék el majd azon a világbajnoki selejtező mérkőzésen, amit március 26-án Észak- és Dél-Korea labdarúgó-válogatottja vív egymással? Ez a kérdés tartja most lázban a két ország futballszövetségét, lévén, hogy a két országrésznek eltérő a zászlaja és a himnusza is, és ez idő szerint mindkét fél makacsul ragaszkodik a sajátjához. Az áldatlan állapot történelmi előzménye az a háború, amely az ötvenes évek elején robbant ki Koreában, és két részre osztotta az országot. A harcok végül tűzszünettel zárultak, nem pedig békeszerződéssel – emiatt sem sikerült rendezni ezeket az alapkérdéseket. Ebből következik az is, hogy – nemzetközi jogi szempontból legalábbis – Észak- és Dél-Korea mindmáig háborúban állnak egymással.

RÁKOS SEJT KUTATÓJA. Rákos daganat kioperálása során gyakran előfordul, hogy a kimetszett kóros szövetrész környezetében szabad szemmel nem látható daganatsejtek vannak jelen, amelyekből, ha ott maradnak, kiújulhat a betegség. Ennek úgy vehetik elejét, hogy még ott, helyben mikroszkóppal megvizsgálják a kimetszett szövetek széleit, s ha ott rákos sejteket találnak, a sebész még nagyobb részt vág ki a visszamaradt szövetekből. Egy magyar vegyész, Takáts Zoltán találmánya azonban jelentősen megkönnyítheti és egyben hatékonyabbá is teheti ezt a munkát. Újítása egy sebészkéshez csatlakoztatott berendezés, amely egy csővezetéken át folyamatosan mintát küld egy műszerbe, ez pedig másodperceken belül jelzi az operáló orvosnak, hogy a szövet, amit éppen vág, tartalmaz-e daganatos sejteket.

Ezek is érdekelhetnek