Névforduló

Tragikus sors, gyújtó hatás

KaleidoszkópUjlaki Ágnes2008. 03. 14. péntek2008. 03. 14.
Névforduló

Ritka név, igazából egy jól ismert viselője van: Bánk bán, Magyarország tragikus sorsú nádora, legnagyobb nemzeti drámánk címszereplője. A történet mindenki számára ismerős, valóságalapja azonban erősen vitatott. Pontosabban: nem tudni, a történelmi események valóban hogyan is történtek. A krónikák szerint a Bor nemzetségből származó Bánk 1211-től volt nádor. A Petúr bán köré csoportosult nemesek – a németek uralmának letörésére – összeesküvést szőttek az éppen külföldön tartózkodó király német felesége ellen, és 1213. szeptember 28-án megölték a királynét. Bánkot is megvádolták az összeesküvésben való részvétellel, s le kellett mondania. A gyilkos azonban valószínűleg nem ő volt, hanem Petúr bán, s a magánéleti motívum is erősen kétséges. Ám a történet így híresült el még a középkorban, s vált irodalmi vándortémává egész Európában. Számos feldolgozása ismert, Katona József például Bonfini és Heltai krónikáját olvasta.
A mű első változatát a kolozsvári Erdélyi Museum című folyóirat 1814-ben meghirdetett drámapályázatára készítette, ám visszhang nélkül maradt. Később átdolgozta, s az 1833-as kassai bemutatóján már nagy közönségsikert aratott. „Megfoghatatlan, hogy a kormány engedi egy ilyen esztelenség előadását. Rossz, veszedelmes tendencia” – bírálta az óvatos Széchenyi István 1839-ben a darabot. Annyiban igaza volt, hogy a reformkor forrongó éveiben gyújtó hatású volt ez a nemzeti sorskérdésekkel, szabadsággal, elnyomással foglalkozó dráma. Olyannyira, hogy 1848. március 15-én este a nép követelésére ezt a darabot adták elő a Nemzeti Színházban. 1861-ben ismét fontos szerepet kapott a Bánk bán: Erkel Ferenc operaváltozatának bemutatója felért egy tüntetéssel. Számos idézete szállóigévé vált, a zenéjét pedig mindenki ismeri.
A dráma azóta tökéletesen beépült nemcsak a kultúránkba, hanem a közgondolkodásba is: a Himnusz és a Szózat mellett a nemzeti büszkeség megnyilvánulása, jelképe lett. Bánk bán töprengő, vívódó, érzelemgazdag, önérzetes jellemével pedig a magyar irodalom felejthetetlen alakjává vált.

Ezek is érdekelhetnek