Halott vidék bölényei

„A Csernobil körüli tiltott zónán belül nem egyforma a sugárszenynyezés szintje, vannak nagyon szennyezett és részlegesen szennyezett, az állatoknak megfelelő helyek” – jelentette be Volodimir Sandra, a rendkívüli helyzetek minisztere. A kísérlethez azért választották ezeket az állatokat, mert a bölények az ukrán erdők legnagyobb testű lakói, és a helyi éghajlati viszonyok megfelelőek számukra. Az állatvédők tiltakozását figyelmen kívül hagyják.
Minden idők legsúlyosabb atomkatasztrófája 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti atomerőműben. A védőépületek hiánya miatt radioaktív szennyeződés hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa más területeire is. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas sávok szennyeződtek, mintegy kétszázezer embert kellett kitelepíteni.
Az akkori szovjet kormány – és ennek nyomán a szocialista tábor – a szokott módon reagált: megpróbálták eltitkolni a történteket. A politikai ködösítés nyomán világméretű pánik tört ki. A felrobbant erőművet betonszarkofággal takarták. A gigászi betonkoporsó alatt forró és  sugárzó betontörmelék, urán fűtőelemek, plutóniummaradványok, összesen hatszázezer tonna atomláva sugárzik, hasad, fortyog, még évszázadokig. Hogy meddig marad helyben – ki tudja?
Sokak fantáziáját foglalkoztatja a tragédia. A katasztrófaturisták már  a legtilosabb övezet határáig merészkednek, és tovább is mennének. Nekik jó hír: ha a bölények túlélik, újabb turistaösvényeket nyitnak.