Édes Bajkál

Egy nappal később viszont baleset miatt felfüggesztették az expedíciót, vezetői pedig visszavonták keddi közlésüket, amely szerint a Mir–1 és a Mir–2 1680 méter mélyre merült a szibériai tóban. Helyreigazításuk szerint a Mir–1 „csak” 1580 méteres mélységet ért el, a Mir–2 pedig később 1592 méterre merült. Ez pedig nem rekord, ugyanis a ’90-es években 1637 méterre merültek a Bajkál-tóban.
A kutatók a 6 millió dollár (888 millió forint) összköltségű expedíciót két évre tervezik. Az első merülést július 29-én hajtották végre, ezt szeptemberig további 60 követi. Elsősorban a tó egyedülálló növény- és állatvilágát tanulmányozzák: az itt élő csaknem 2000 faj fele máshol a világon nem fordul elő. Másik céljuk a tó fenekén lévő gejzírek vizsgálata. Úgynevezett gázhidrátot is keresnek: ez szélsőséges hőmérsékleti és nyomásviszonyok között metánból és vízből képződik, és elvileg metángáz nyerhető belőle.
Érdekesség, hogy az expedíciót Artur Csilingarov sarkkutató, parlamenti képviselő irányítja. Ő vezette tavaly augusztusban az északi-sarki expedíciót, amely orosz zászlót helyezett el a Jeges-tenger fenekén annak jeleként, hogy országuk igényt tart a sarki jégpáncél alatti kontinentális talapzatra és a benne rejlő kincsekre.