Lombikban fogant három és fél millió élet

Robert Edwards, a Cambridge-i Egyetem fiziológusa és Patrick Steptoe, a Manchester közeli Oldham nőgyógyásza akkor már hosszú évek óta kutatta a minden hatodik házaspárt érintő meddőség gyógyításának lehetőségeit.
Az áttörés akkor következett be, amikor egy bristoli házaspár kereste fel őket azzal, hogy tíz év hasztalan próbálkozás után már csak bennük van az utolsó reményük. 1977. november 10-én kivettek egy petesejtet az asszony testéből, amelyet egy kis üvegcsében összekevertek férje spermájával. A megtermékenyült petesejt ezután egy speciális oldatban nevelkedett a sejtosztódás bekövetkeztéig. Az orvosok korábbi kísérleteik során a méhbe való visszahelyezésig négy-öt napot vártak, akkor azonban addigi gyakorlatuktól eltérve két nap után visszahelyezték azt a méhbe. Kilenc hónap után pedig császármetszéssel világra segítették az egészséges kislányt. (Aki azóta férjhez ment, két éve egészséges gyermeket szült.)
„Mindennek elmondtak minket: erkölcstelennek, etikátlannak, emberi mivoltunkból kivetkőzötteknek, akik bele mertünk avatkozni a természet rendjébe” – emlékezett évek múlva Edwards professzor a kezdeti felháborodásra. Ám ez a fantasztikus siker meddő asszonyok, gyermektelen házaspárok tömegeinek adott új reményt. Innentől kezdve felgyorsultak az események. Fél év múlva megszületett az első lombikfiú, majd négy év múlva az első ikerpár is. Az eltelt harminc évben három és fél millió gyermek született ilyen előzmény után. És az orvostudomány fejlődésének köszönhetően évente mind nagyobb arányban növekszik a számuk.
A mesterséges megtermékenyítés azóta teljesen hétköznapi eljárássá vált. Ma az Egyesült Államokban minden századik újszülött lombikbébi. Amikor a negyven felé közeledő vagy azt néhány évvel elhagyó sztárok számos ikerszüléséről hallunk, nem kell csodálkozni: Julia Roberts, Jennifer Lopez, Angelina Jolie ikerbabái mind lombikban fogantak, de a sok évig meddőséggel küzdő Nicole Kidman kislánya is e beavatkozásnak köszönheti életét.

Tűl a második ikszen
Már huszadik születésnapját ünnepli augusztusban az első magyar lombikbébi is: a paksi lány két évtizede a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikáján látta meg a napvilágot. Magyarországon a házaspárok 15 százaléka meddő. Jelenleg tizenegy intézményben évente 3500 nőnél végeznek mesterséges megtermékenyítést: az eredmény mintegy 2000 újszülött. Kinél elsőre, kinél ötödszörre sikerül a nem kevés pénzbe, időbe és fáradságba kerülő eljárás – az érintettek mintegy 15-20 százalékának pedig soha.

Fagyasztva eláll
1983-ban amerikai tudósok találták meg a megoldást arra, mi legyen a beavatkozás során megtermékenyített, de be nem ültetett petesejtekkel. Kiderült, hogy a fagyasztva tárolt embriókezdemények felhasználásával is létrehozható terhesség és egészséges újszülött. Azóta számos családban ily módon megszülethetett a testvér is. Magyarországon nincs jogszabályi rendelkezés arra, hogy mi legyen a lefagyasztott, de „vissza nem kért” kezdeményekkel.