Vizet kapart a Phoenix

Leginkább azért, mert műszereivel kimutatta, amit a Mars-kutatók többsége már régóta sejtett, remélt: hogy valóban van víz a vörös bolygón. Ehhez a szonda kutatólábaival behatolt a Mars felszíni rétegébe, és azt megkaparva 6 centiméter mélységben vízjég jelenlétét érzékelte. Jól látszott ez a jeges fehérség a Földre sugárzott felvételsorozaton is, ám a döntő bizonyítékot az űrszonda hevítéses gázelemző berendezése szolgáltatta. (Ebben fölolvasztva a vízjeget, egyértelműen kimutathatóvá vált a víz jelenléte.)
A Phoenix a Mars északi pólusán landolt, ott, ahol a korábbi kutatások szerint is a legvalószínűbb volt a vízjég jelenléte. Mivel a bolygón igen szélsőséges éghajlati viszonyok uralkodnak (a hőmérséklet –140 és +20 Celsius-fok között változik, az átlag pedig –63 Celsius-fok), ezért a víz döntően fagyott formában van jelen. Ha időnként és rövid időre meg is olvad, azonnal el is párolog. A mostani vizsgálatok alapján azonban úgy tetszik, hogy jelenleg éppen egy lassú fölmelegedés zajlik a bolygón, így nem zárható ki, hogy a fagyott vízkészlet idővel fokozatosan a légkörbe kerül, és – megnövelve az üvegházhatást – élhetőbb környezetté formálja a marsi tájat. Ami, ha bármilyen csekély mértékben is, de kedvezőbb feltételeket teremt a bolygón egykor bázist építő, oda „beköltöző” ember számára is.