Protonok alagútja

Csaknem két és fél évezreddel később, bár már mindenféle atomnál kisebb részecskét találtunk az „oszthatatlan”-ban, még mindig keresünk egyet. Azt, amelyik hiányzik a világegyetem teljes leírásához és megértéséhez – legalábbis ezt állítják a szakemberek. Ez az úgynevezett Higgs-bozon, amelyet néha Isten-részecskének is neveznek: kiszámolták, hogy ez a felelős az összes többi részecske, tehát minden tárgy, élőlény, sőt az egész univerzum tömegéért.
A szükséges kísérleteket – szubatomikus részecskék ütköztetését – a világ legnagyobb részecskegyorsítójában fogják elvégezni hamarosan, a hangzatos nevű Nagy Hadronütköztetőben. A gépezetet gondozó, 1952-ben létrehozott CERN, azaz Európai Atommagkutató Tanács a gyorsítót idén szeptember 10-én, magyar idő szerint délelőtt fél tízkor helyezte először üzembe. Némelyek erre a pillanatra jósolták a világvégét: jövendölésük szerint két felgyorsított proton ütközésének más vége nem lehet, mint egy fekete lyuk születése. Csalódniuk kellett, fekete lyuk sem lett, az ítélet napja sem érkezett el. Tegyük hozzá: nem is lesz, hiszen ilyen és hasonló „ütközések” a világűrben sem ritkák, mégsem szaporodnak gombamód a fekete lyukak; amúgy pedig, még ha létre is jönnének, elpárolognának, még mielőtt bármit felszippantanának. Nos, a próbaüzem sikerült, és hamarosan sor kerülhet a valódi, éles kísérletek sorára az óriási felfedezőgépben.
Király Farkas