Tesónk, a kenguru

Ki hitte volna: a kenguru genetikailag nagyon közel áll az emberhez, jóval közelebb, mint valaha is gondoltuk volna! Ausztrália jelképe, e kedves erszényes a mai Kína területén alakult ki.

KaleidoszkópUjlaki Ágnes2008. 11. 27. csütörtök2008. 11. 27.

Kép: Kecskemét, 2005. május 25. Egy öt hónapos bennett kenguru néz ki anyja erszényéből a Kecskeméti Vadsparkban. A kis kenguru 30 napos vemheség után jön a világra, majd 280 napig nevelkedik anyja erszényének biztonságában. A negyedik hónap után egyre több időt tölt a szabadban, de ha megéhezik, vagy megijed azonnal visszabújik a "bőrzsebbe". MTI Fotó: Ujvári Sándor

Tesónk, a kenguru
Kecskemét, 2005. május 25. Egy öt hónapos bennett kenguru néz ki anyja erszényéből a Kecskeméti Vadsparkban. A kis kenguru 30 napos vemheség után jön a világra, majd 280 napig nevelkedik anyja erszényének biztonságában. A negyedik hónap után egyre több időt tölt a szabadban, de ha megéhezik, vagy megijed azonnal visszabújik a "bőrzsebbe". MTI Fotó: Ujvári Sándor

Először Amerikába, majd onnan Ausztráliába és az Antarktiszra vándoroltak. (Ebben az időben ugyanis a Pangea nevű óriáskontinens darabjai még nem szakadtak el egymástól.) Ausztrál tudósok először térképezték fel a kenguru genetikai állományát. „Számos különbség tapasztalható, nekünk ebből-abból egy kicsit több van, másból egy kicsit kevesebb, de végül is sok gén azonos bennünk, és közülük többnek még a sorrendje is megegyezik” – nyilatkozta a kutatás vezető professzora. Korábbi ismereteink szerint a kenguruk és az emberek közös őse 150 millió éve élt. (Az egér és az ember közös elődje például „csak” 70 millió éves.)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek