Lebegjen a Föld felett!

Réges-régi történetek keringenek levitálni képes varázslókról, boszorkányokról, fakírokról, jógikról. Az utóbbi évszázadokban pedig kontinensünk számos fiáról tesznek említést a különböző források.
Leginkább egyházi személyekről jegyezték fel, hogy időnként elemelkedtek a talajtól, de akadtak világi emberek is, akik képesek voltak felszállni a levegőbe. A XIX. században Gaspar del Búfalo olasz pappal többször megtörtént, hogy az oltár fölé emelkedett. Kortársa, a francia André Fournet szerzetes misézés közben olykor a talajtól egyméternyire is eltávolodott. Manapság pedig akár a tévében is láthatunk lebegni, sőt repülni olyan formátumú bűvészeket, mint például David Coopperfield.
Nos, amikor a Nagy Hadrongenerátorról (az a bizonyos óriásgépezet a svájci alagútban) gyűjtöttem adatokat egy cikk írásához, hirtelen rádöbbentem a levitáció nyitjára. Találkoztam ugyanis a Higgs-bozonnak nevezett részecskével, amely a tárgyak-élőlények tömegéért felelős. Igaz, hogy tulajdonképpen csak elméletben létezik, de a föld alatti szupergép, a hadrongenerátor segítségével remélik kimutatni a létezését – más feladatok mellett nyilván.
Ezennel tehát közzéteszem az elméletem. A levitáció állapotát meditálás által lehet elérni, és csak keveseknek adatik meg ezen lehetőség. A lebegés nyitja az, hogy az illető személy addig meditál, amíg kimeditálja magából a Higgs-részecskéket, és ezáltal súlytalanná – bocsánat: tömeg nélkülivé, mert a kettő nem ugyanaz – válik. Aztán, mikor már eleget lebegett, visszameditálja magába a részecskéket, és visszatér a földre – ennyi.
Tudom, hogy ez is csak egy elmélet a sok közül, de legalább anynyira megalapozott, mint a többi, ráadásul közérthető is. Az az egyik gondom vele, hogy sokan nem fogják komolyan venni. Én vagyok az első közöttük.