Nemek csatája

Háborút viselő országokban mindkét világháború után jelentősen megugrott a fiúk születési aránya. Az okokat kutatva számos magyarázat látott napvilágot. Az egyik elmélet szerint a hazatérő katonák gyakrabban szeretkeztek párjukkal, ezért a megtermékenyítések jó része korábban következhetett be a menstruációs ciklus folyamán, és emiatt nagyobb volt a fiúk születésének esélye. Egy másik – amúgy minden alapot nélkülöző – feltételezés szerint a „férfiasabb” férfiak nagyobb eséllyel élték túl a harcokat, és nagyobb valószínűséggel nemzettek fiúkat, mint lányokat. Corry Gellatly, a Newcastle-i Egyetem kutatója 927 észak-amerikai és európai családfát vizsgált meg, amelyeken összesen 556387 személy szerepelt. Ennek alapján a kutató bizonyítottnak látja, hogy a férfiak egy olyan gént hordoznak, amely szabályozza, mekkora valószínűséggel nemzenek fiút vagy lányt. Ez a nemi gén valószínűleg nagyon ősi, és feltehetőleg minden ivaros úton szaporodó élőlényben – növényekben és állatokban egyaránt – megtalálható.