Parancsra tettem

Stanley Milgram, aYale Egyetem kutatója 1961-ben végezte mára klasszikussá vált kísérletét. Az önkéntes résztvevők – egyetemisták – egy része vizsgázót alakított, a be nem avatott másik csoportnak pedig az volt a feladata, hogy a kísérletvezető jelenlétében a másik szobában tartózkodó válaszadó minden egyes rossz döntését egyre nagyobb áramütéssel büntesse meg. Az alanyok 82,5 százaléka akkor is folytatta a vélt elektromos sokkolást, amikor meghaladták a 150 voltnak megfelelő fájdalomhatárt, és jajkiáltást hallottak a szomszéd szobából. Sőt, többségük a 450 voltos, az életet veszélyeztető maximumig is elment. A kísérlet eredménye megdöbbentette a szakembereket és a közvéleményt. Az aktív résztvevők pedig erős stresszhatás alá kerültek tettük miatt, és erőteljesen kritizálták Milgramot mindazért, aminek kitette őket. Etikai okokból ezért mostanáig nem ismételte meg senki a híres vizsgálatot.
Most Jerry Burger, a Santa Clara Egyetem munkatársa annyiban módosította a kísérletet, hogy a fájdalomküszöböt jelentő 150 volt fölött nem engedte a sokkolás „végrehajtását”, bár előzőleg utasítást adott rá. A mostani kísérletben a résztvevők 70 százaléka akart volna alkalmazni 150 voltnál nagyobb sokkot. A vizsgálat egy pontján ezúttal bevittek egy újabb önkéntest, aki kijelentette a másik előtt, hogy ő nem hajlandó ezt megtenni. Példája dacára a résztvevők 63 százaléka továbbra is alkalmazta volna a súlyos sokkolást. Nem volt életkortól függő különbség: 20 és 81 év között azonos eredmény született a reprezentatív mintában.