Hol nem volt sziget

Atlantisz alighanem azóta vita tárgya, amióta először szóba hozták. Ennek idejét nem tudni, de azt igen, hogy Szólon, a neves görög kereskedő, költő és államférfi írt róla először az időszámításunk előtti V. században. Egyiptomi utazásakor az ottani papoktól hallott először a sziget kilencezer évvel ezelőtti hirtelen pusztulásáról, amelynek tragédiáját így vetette papírra: „Atlantisz egy súlyos nap és éjjel a tengerbe merülve eltűnt.”
Mintegy száz évvel később Platón, a híres görög filozófus elevenítette föl a Szólontól ismert történetet, és erősen kiszínezve és részletezve szólt róla. Korának sokistenhitű világába ágyazva Atlantiszt a tenger istene, Poszeidón birodalmaként írja le, aki szerelembe esett a halandó Cleitóval – frigyükből származott Atlasz, aki megörökölte a birodalmat, és ő lett az első királya. (Később, lázadása miatt Zeusz, a főisten megharagudott rá, és azzal büntette, hogy örökké vállán tartsa az égboltot.) Idővel Atlantisz lakói egyre mohóbbá és agresszívabbá váltak, amit Zeusz megelégelt – az ő parancsára öntötte el a tenger az egész birodalmat.
Platónon kívül még néhány más görög forrás is említést tesz az elsüllyedt Atlantiszról, beszédes azonban, hogy Hérodotosz, a nagy történetíró mélyen hallgat róla. Érdekes viszont, hogy az indiai mondavilágban a Mahábhárata című eposz is őrzi egy eltűnt sziget történetét.
Rudolf Steiner, a híres osztrák szellemtudós több könyvében is foglalkozott Atlantisz történetével, amely szerinte egy robbanás következtében pusztult el. Ennek idejét 9500 évvel ezelőttre teszi, és azzal magyarázza, hogy az akkor már rendkívül fejlett társadalom tudós emberei (mágusai, varázslói) nem bántak jól az erőforrásokkal, és ezért következett be a robbanás, s vele a sziget virágzó társadalmának a megsemmisülése.
Atlantisz máig hálás vitatéma, se szeri, se száma a mellette és ellene szóló cikkeknek. (A vita már Platón életében is elkezdődött: saját tanítványa, az ókor leghíresebb tudósa, Arisztotelész szállt szembe vele.) Az mindenesetre tény, hogy a legendás sziget létezését máig sem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani. Nem sikerült ez a legújabb vállalkozónak, az angol mérnöknek sem, mert – mint a Google közleményéből kiderül – az a bizonyos rácsos szerkezet nem más, mint az adatgyűjtő hajók nyoma, amint éppen föltérképezik a tengerfenéket. Jöhetnek hát az újabb ötletek.