Világ bálnái, egyesüljetek!
Ha valami jó is származik a globális fölmelegedésből, hát a Grönland és Kanada északi része közötti szigettengerben húzódó csatornalánc, az Északnyugati átjáró megnyílása kétségtelenül az. A kutatók állítása szerint több mint százezer évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a napjainkat jellemző klímaváltozás – és itt a jégolvadás – következtében megnyíljon az átjáró az Arktiszon.
Aminek pozitív következménye a kereskedelmi hajóforgalom megélénkülése bolygónk keleti és nyugati féltekéje között, illetve a korábban egymástól elzárt tengerlakó élőlények, így a grönlandi bálnák „történelmi” találkozása is.
Mivel némely egyedei a kétszáz évet is megérik, a grönlandi bálnát a világ leghosszabb életű emlőseként tartják számon a természettudósok. Az óceánok északi sarkvidékein honos, termetes bálnafaj testhossza elérheti a 18 métert is. Hatalmas hús- és zsírtömege miatt régóta halássza-vadássza, szigonyozza az ember. Olyannyira vehemensen, hogy a XX. század elejére sikerült csaknem teljesen kipusztítania. Hosszú évtizedek után a kutatók csak az elmúlt években figyeltek meg újra nagyobb számú bálnacsapatokat.
Ámde a grönlandi bálnák nemcsak matuzsálemi korukkal, hanem dalos kedvükkel is kitűnnek a tengerlakók közül. Ebbéli tehetségüket koppenhágai tudósok tanulmányozták víz alatti mikrofonok segítségével. Mint arról beszámoltak, valóságos zeneműkincset rögzítettek, és megfigyelték azt is, hogy a szerelmes cetek minden évben új dallammal állnak elő. Külön érdekességük, hogy két hangon énekelnek, „repertoárjukban” ezek variálódnak. Azt azonban még nem sikerült kideríteni, hogy ez a dalos kedv a hímek vagy a nőstények sajátja-e. A kutatók arra számítanak, hogy a korábban egymástól elzárt csapatok találkozása tovább finomítja majd a bálnák énekét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.