A historizmus kiváló építésze

Ybl Miklós kétszáztíz éve, 1814. április 6-án született Székesfehérváron. Mivel az ifjú Miklós rajztehetsége korán megmutatkozott, ezért a bécsi Polytechnikumba küldték tanulni, mivel hazánkban ekkor még nem volt hasonló oktatási intézmény. Tanulmánya befejeztével – a korabeli szokást követve – Pollack Mihálynál kezdte meg inas­éveit, és egészen 1836-ig a klasszicista mester irodájában dolgozott. Jó kapcsolatuk akkor sem szakadt meg, amikor Ybl a híres bécsi építész, Heinrich Koch alkalmazásában állt. Közvetve Pollacknak is köszönhette a Károlyi gróffal történő ismeretséget, melynek köszönhetően a híres mecénás, Károlyi István uradalmi építészeként dolgozhatott. 
1843-ban sikerrel tette le az építőmesteri elméleti vizsgát, mindeközben egyre több megrendelést kapott. 1845-ben Károlyi gróf elhatározta, hogy családi temetkezőhelyül is szolgáló templomot építtet Fóton, a tervek elkészítését pedig Ybl Miklósra bízta. Az építész kezdetben az itt álló egyhajós, barokk templom átalakítását, bővítését tervezte, de végül inkább egy új templomot építettek, mely a magyar romantikus építészet (félköríves romantika) egyik legszebb példája. 
Fót egyébként is kedves hely lett az építész számára, hiszen 1851. január 30-án itt vette feleségül a Károlyi család grazi születésű nevelőnőjét, Lafite Idát. Ybl 50 éves volt, amikor megszületett egyetlen gyermeke, Félix. Igaz, már korábban bővült a család, mivel Pollack Mihály halála után örökbe fogadták unokáját, Máriát. Ybl hivatalosan 1847-től lett a Károlyiak uradalmi építésze, és bár 1861-ig az is maradt, fél évvel az esküvő után a család Pestre költözött. 
A következő években papírra vetette a fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom és a pesti Unger-ház terveit is. 1863-ban régi vágya teljesült azzal, hogy felvették az építőmesteri céhbe. Pár évvel később váratlan atrocitás érte: dühös asztalosok egy nagyobb csoportja megrongálta Üllői úti ingatlanát, arra hivatkozva, hogy bécsi iparosokat bízott meg a munkával magyarok helyett. 
Ybl legnevezetesebb alkotásai, mint az Operaház, a Várkert Bazár vagy a Fővámház az 1870-es években épültek, de vidéki megbízásokat is kapott, például az ókígyósi Wenckheim-kastély megtervezése is az ő munkáját dicséri. 

1882-ben a Magyar Mérnök- és Építész Egylet ünnepséggel tisztelgett Ybl ötvenéves munkássága előtt. Hihetetlen munkabírása egész életében jellemezte: saját kezűleg tervezett, rajzolt, és a munkák legtöbb folyamatát felülvizsgálta. Egyes beszámolók szerint az építőanyagok minőségét botjával ellenőrizte, amelyeket rendre széthasított a beérkezett silány minőségű köveken. 
Ybl Miklós nem szeretett a nyilvánosság előtt beszélni, amikor csak tehette, elkerülte a szereplést. Az általa tervezett épületek azonban annál beszédesebbek. A róla elnevezett közterületek, szobrok ma is őrzik emlékét. A nevét viselő iskolák pedig szellemiségét igyekeznek tovább örökíteni a jövő építészei számára.Puskás Kati 
 

Verőce Ybl Miklósnak köszönheti a turisztikai látványosságként is számon tartott híres Duna-parti támfalát. A kiváló építész 1889-ben a barátjának tervezett házat támfallal zárta el a Dunától, terasszá alakítva az egész hátsó kertet. A praktikus ötletet átvették a Duna-parti háztulajdonosok, és sorra épültek az „Ybl-mintára” készült támfalak, mígnem elnyerte a mai, közel 800 méter hosszúságát.