Mi az igaz?

Új szelek fújnak a Szilícium-völgyben. Elon Musk úttörőnek számított, amikor a Twitter megvásárlása után teljesen átalakította Amerika legkedveltebb közösségi oldalának működési elveit. Bevallottan célja volt, hogy bármilyen vélemény megjelenhessen és ne fordulhasson elő, hogy egyes elképzelések politikai állásfoglalás miatt ne kerülhessenek a nyilvánosság elé. 

Akkor döntéséért számosan kritizálták, sőt jelentősen csökkent a Twitter, majd mai nevén az X felhasználóinak száma. Az emberek más közösségi médiumokat igyekeztek keresni, ám szakértők szerint az ellenállás valójában nem rengette meg az X alapjait. A bírálatok szerint a tényellenőrzés hiánya utat nyit az összeesküvés-elméleteknek és az álhíreknek, amelyek bizonyítottan a valós tartalmak terjedési sebességénének többszörös gyorsaságával árasztják el a közösségi médiát. 

Mark Zuckerberg úgy nyilatkozott, hogy a 2016 óta alkalmazott külső moderátorok „politikailag túlságosan elfogultak” voltak, így „ideje visszatérni a szabad véleménynyilvánítás gyökereihez”. A jelenlegi program a hamisnak vagy félrevezetőnek tűnő tartalmakat független szervezeteknek küldi el, hogy vizsgálják meg azok hitelességét. A bejegyzésekhez címkéket lehet csatolni, amelyek több információt kínálnak a felhasználóknak, és lejjebb helyezhetők el hírfolyamukban. 

Ezt váltják az úgynevezett közösségi bejegyzések, amelyhez a mintát Musk X-e adta. Ott különböző nézőpontú emberek olyan megjegyzésekben állapodnak meg, amelyek kontextust vagy pontosítást adnak a vitatott bejegyzésekhez. Zuckerberg döntését kifejezetten a politikai befolyásmentességgel indokolta. 

Tény, hogy a Meta túl sokszor avatkozott be a felhasználók posztjaiba, és gyakran túl lassú volt a reklamációra érkező válasz. Zuckerberg szerint most lehet, hogy több negatív tartalom fog megjelenni, viszont csökken azon ártatlan bejegyzések és fiókok számának korlátozása, amelyek ok nélkül váltak a tényellenőrzés áldozatává. 

Szakértők szerint a lépés annak köszönhető, hogy a technológiai vezetők igyekeznek javítani a kapcsolatokat Donald Trump megválasztott elnökkel, aki január 20-án veszi át a hatalmat. Trump és republikánus szövetségesei bírálták a Metát tényellenőrző politikája miatt, azt a jobboldali hangok cenzúrájának nevezték. A bejelentés után Trump egy sajtótájékoztatón elmondta, lenyűgözte Zuckerberg döntése, és hogy a Meta „nagy utat tett meg”. Az egyik prominens republikánus, Joel Kaplan szerint a független moderátorok alkalmazása jó szándékú megoldás volt, de „túl gyakran vezetett cenzúrához”. 

Az online gyűlöletbeszéd elleni kampányolók megdöbbenéssel reagáltak a döntésre, és a káros következményeket hangsúlyozzák. A brazil kormány és két német párt is bírálta Zuckerberg döntését. Joao Brant, a brazil kormány médiapolitikáért felelős tagja szerint, ha csak a felhasználók jelezhetik egy-egy megjelent tartalom kifogásolhatóságát, az veszélyes politikai aktivizmushoz vezethet. Ez gyengítené az olyan nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ, az UNESCO, a G20-as országcsoport, illetve az OECD erőfeszítéseit az információk hitelességének előmozdítása érdekében. A német Szociáldemokrata Párt főtitkára, Matthias Miersch a dezinformációk miatt riasztónak nevezte a tervet, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy szigorúan tartassa be a digitális szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályokat. Robert Habeck német alkancellár, a Zöldek kancellárjelöltje pedig arra utalt, hogy a „szabadság nem jelenti a szabályok teljes hiányát”, és „tévedés hinni, hogy több a szabadság, ha mindent szabad”. 

A Meta szerint az új rendszer csak Amerikában fog működni, és nincs jelenleg tervben az európai bevezetés. A Full Fact tényellenőrző szervezet, amely az európai posztok ellenőrzését is végzi, például cáfolta az esetleges elfogultságot.