Vissza a Holdra

Az eredeti tervek szerint a NASA 2019-ben, a holdra­szállás ötvenedik évfordulóján tért volna vissza a Holdra, de a Cons­tellation programot Barack Obama drágaságra hivatkozva leállította. Donald Trump azonban az újbóli holdra-, illetve a marsraszállást tűzte ki célul, és ennek megfelelő pénzügyi hátteret is biztosított. Ezen Joe Biden sem változtatott, igaz, a rakéta és az űrkabin építése során számos csúszás következett be. Az új emberes holdraszállás később kitűzött dátuma például az idén lett volna, jelenleg viszont ott tartunk, hogy az Artemis program 2027-re száll majd le ismét a Holdon. Összesen 21 ország dolgozik a programban, a NASA nemzetközi partnereként az Európai Űrügynökség (ESA), a Kanadai, a Japán és az Ausztrál Űrügynökség is fontos szerepet játszik, az ESA pél­dául az űrkapszula szervizmoduljáért felel. 

Az Apollo-repülésekre emlékezve elnevezett Artemis célja egy állandó holdbázis létrehozása, amely megfelelő kutatási alapot nyújt a Mars felfedezéséhez. Az első küldetés a déli sarkon, a Shackleton kráter mellett száll le, ahol a feltételezések szerint esetleg jég található. A víz minden további kutatáshoz létfontosságú lenne. Az utazáshoz az Apollo egységeit szállító Saturn V rakéta óta épített legnagyobb űreszköz készült el, az SLS 101 méter magas rakéta szolgál majd a holdra- és marsraszállások szállítóeszközeként. A négy-hat személyes Orion kapszula az SLS-sel együtt eddig egyszer repült. A 2022-es teszt során az Orion Hold körüli pályára állt, hat napig keringett körülötte, majd visszatért a Földre, ejtőernyő segítségével szállt le a Csendes-óceánra Kalifornia partjainál. 

Az Artemis II repülését jövőre tervezik, ez lesz az első emberes küldetés. A személyzet négy tagja számos tesztet fog elvégezni a Föld körüli pályán, majd a Hold felé veszik az irányt, és az Apollo–13 balesete nyomán jól ismert szabad visszatérési pályán kerülik meg az égitestet. (Ez az a röppálya, amely mentén az egyik égitestről indított űrhajó a másik égitest gravitációs terét használja ki a visszatéréshez, így nincs szükség további manőverezésre.) 

Ezután következhet az Artemis III holdraszállása az égitest déli oldalán. Ezen utazás korábbi vállalása volt, hogy az első nő és az első színes asztronauta is csatlakozik a valószínűleg hatszemélyes legénységhez. Allard Beutel, a NASA szóvivője szerint az elnöki végrehajtási rendeletnek megfelelően frissülnek a NASA informá­ciói, és az ügynökség várja, milyen további tervei vannak a kormányzatnak. A vállalás egyébként az első Trump-adminisztráció alatt került a programba, és egyes kommentárok szerint azért veszik ki, hogy nagyobb választási lehetősége legyen a vezetőségnek megtalálni a legmegfelelőbb űrhajósokat. (Csak távoli összehasonlításként: az új magyar kutatóűrhajóst kereső HUNOR programra is több mint 240 jelentkezés érkezett, amelyből végül kettőt választottak ki többkörös rosta után.)