Mi a szeretet?

Gary Chapman amerikai író, párkapcsolati szakértő, lelkész 1992-ben alkotta meg a szeretetnyelv elméletet, amely szerint az egymás iránti gyengéd vagy éppen aggódó érzelmeink kifejezésére öt mód áll rendelkezésre. Az elismerő szavak verbális megerősítést nyújtanak a másik számára, vonatkozhatnak az illető személyiségére, külsejére vagy valamely cselekedetére. A minőségi idő ma igen fontos fogalom, ez a partner felé kínált osztatlan figyelemről szól. Az ajándékozás főként ünnepekkor kerül előtérbe, ez fejezi ki, hogy partnerünk akkor is gondolt ránk, amikor éppen nem voltunk együtt. A szívesség a tettek nyelvén beszél, míg a testi érintés az ölelések, a simogatások vagy a kéz szeretetteljes megfogása révén mutatja ki a szeretetet, a törődést és az aggodalmat. 

Az Europion közvélemény-kutató cég szerint a magyar, 16 év feletti lakosság 59 százaléka hallott már az öt szeretetnyelvről, de csak minden ötödik honfitársunk ismeri pontosan a koncepciót. A nők 65 százaléka tudja, mit jelentenek az egyes típusok, míg a férfiaknak alig több mint a fele (51 százalék). A fiatalok tájékozottabbak, de az életkor előrehaladtával csökken az elmélet ismertsége: a 16–29 éves korosztály 74 százaléka hallott róla legalább említés szintjén, míg a 60 évnél idősebbeknek már kevesebb mint fele (47 százalék) csupán. 

Valószínűleg a koncepció korlátozott ismertsége okozza, hogy a válaszadók csak mindössze 37 százaléka érzi úgy, környezetük ismeri és használja is a szeretetnyelvüket. Ellenben 41 százalék nyilatkozott úgy, hogy családi, baráti viszonyaikban egyáltalán nem tapasztalják, a többiek tisztában lennének, pontosan milyen gesztusokra lenne szükségük. A 16–29 éves korosztály a legpozitívabb, ami az elmúlt pszichológiai felvilágosításnak is köszönhető, hiszen ennél a korcsoportnál hangzott el legtöbbször az érzelmek pozitív kezelése és a megértés fontossága. 

A magyarok harmada számára a minőségi idő és a testi érintés a legfontosabb. Elismerő szavakat a megkérdezettek ötöde szeret mindennél jobban kapni, a szívességek és ajándékok viszont viszonylag kevesekhez szólnak (a szívességek, mint legfontosabb szeretetnyelv, 11 százalékot ért el, az ajándékok öt százalékot). Igaz, a kutatás arra nem tér ki, hogy mi a helyzet a klasszikus ajándékozási időszakokkal, mint a karácsonnyal vagy a születés- és névnapokkal. Akkor ugyanis a szakértők szerint felerősödik az ajándékok iránti vágy, és számosan veszik szomorúan tudomásul: szerettük pénzzel gondolja a feladatot megoldani, ahelyett, hogy időt szánna kedves dolog kitalálására és beszerzésére. 

Számos egyéb kutatással összhangban a felmérés is megállapította, hogy modern világunkban egyre nehezebb időt találni a másikra. A magyarok 38 százalékának nehezen kivitelezhető, hogy minőségi időt töltsön másokkal, további 18 százalékunk számára a testi érintés is kiveszett a mindennapokból. Ez összecseng számos, a Z generáció­ról készült nemzetközi kutatással is, amelyek megállapították, hogy a fiatalok egyre kevésbé tartanak fizikai kontaktust egymással, sőt szexuális kapcsolatuk is sokkal kevesebb, mint az idősebb nemzedékeké. 

A minőségi időt különösen a szülők igyekeznek szem előtt tartani, a gyerekek felé 20 százalékban ez a legfontosabb szeretetnyelv, amit az érintés csak egy százalékkal lemaradva követ. A párkapcsolatokban megfordul az arány, ott a testi érintés kiemelkedő, baráti viszonyokban viszont a válaszadók 27 százaléka véli úgy, hogy a másikra fordított idő tud leginkább összekötni. A szülő-gyerek viszonyban a gyerekek is az együtt töltött időt szánják szüleikre, meglepően magasabb arányban, mint ahányan a testi érintést preferálják. Utóbbi azért is érdekes, mert nem egy szülő panaszkodott már a közösségi médiában arról, mennyire hiányzik neki gyereke ölelése. Kérdés, a szülők mennyire tudják akár saját szeretetnyelvüket megtanítani gye­re­keik­nek. A tapasztalatok szerint a magyaroknak bőven lenne hova fejlődni. A kutatás azt mutatta ki, hogy a magyarok fele élt már meg konfliktust különféle kapcsolatukban a szeretetnyelvek különbözősége miatt.