Légszennyezéstől a demenciáig
A Covid okozta lezárások nyomán számos kép járta be az internetet arró, hogy olyan kínai és indiai városokban is kitisztult az ég, ahol kis túlzással évtizedek óta nem lehetett kék eget látni. Az elmúlt időszakban sokkal inkább a romló szennyezettségi adatokról lehetett olvasni. Ez azért is veszélyes, mivel egy tanulmány szerint a légszennyezés a demencia kialakulásának fokozott kockázatával jár.
Kép: Évszakos változás figyelhető meg a legszennyezettebb területek között. Ám mindenhol butít a szennyezés
A Johns Hopkins Egyetem égisze alatt készült tanulmány szerint a levegőben lévő finom részecskék hozzájárulhatnak az elbutulás pusztító formáihoz azáltal, hogy mérgező fehérjecsomókat terjesztenek az agyban. A levegőben lévő szennyező részecskéknek való kitettség miatt nagyobb valószínűséggel alakulnak ki csomók, amelyek ezután elpusztíthatják az agy idegsejtjeit. Ez a Lewy-testes demencia gyakori oka, amelyet a kutatók „pusztító és egyre gyakoribb neurodegeneratív rendellenességként” írnak le. Ez a fajta elbutulás a betegség második leggyakoribb formája az Alzheimer-kór után.
A kutatók először 56,5 millió amerikai beteg kórházi adatait elemezték, őket 2000 és 2014 között fehérjekárosodással regisztrálták az intézményekben. A tünetek és a páciensek irányítószámának segítségével meg tudták becsülni a PM 2,5-szennyezésnek a hosszú távú kitettségüket.
A PM 2,5 részecskék olyan, 2,5 mikrométernél kisebb porrészecskék, amelyek kicsinységük okán rendkívül veszélyesek elsősorban a légzőszervi betegségekben szenvedők számára, de az egészséges emberek tüdejét és nyálkahártyáját is károsítják, illetve ronthatják a sportolói teljesítményt. Veszélyességük oka, hogy nem akadnak fenn a szervezet védekezőmechanizmusain, hanem rögtön a légzőszervekbe, majd a rajtuk megkötött anyagok a felszívódás nyomán a keringésbe kerülnek. A PM 2,5-ös porszemcséken rákkeltő és erősen allergén szennyezők tapadnak meg, például nitrogén-oxidok. Ezek a részecskék hosszan fejtik ki hatásukat, ezért súlyosabb következményekkel járnak, mint a nagyobb porszemcsékkel szennyezett levegő. Az eddig vizsgálatok már igazolták, hogy például tüdőrákot, stroke-ot vagy szívbetegséget okozhatnak.
Most a Johns Hopkins kutatói azt feltételezték, hogy a belélegzett részecskék hosszú távon a Lewy-testes demencia kockázatát is növelik. Ezek olyan rendellenes csomókra utalnak, amelyek egy speciális fehérjéből képződnek. Bár a fehérje elengedhetetlen az agyműködés szabályozásához, hibás képződés esetén rossz szerkezetet vesz fel, ami káros, mert így elpusztulnak az idegsejtek.
A kutatók egereken tesztelték elméletüket, tíz hónapon keresztül minden második nap PM 2,5-szennyezésnek tették ki őket. A kísérlet során az idegsejtek elpusztultak a normál egerekben, ami agyzsugorodáshoz és kognitív hanyatláshoz vezetett. A genetikailag módosított kontrollcsoportnál ez nem történt meg. Az eredmények fényében a tudósok összehangolt erőfeszítéseket sürgetnek a levegőminőség javítása érdekében a kibocsátások csökkentése, a vadgazdálkodás javítása és az otthonokban a fatüzelés csökkentése révén. Dr. Xiaobo Mao neurológus és a tanulmány vezető kutatója szerint ugyanis a tiszta levegő az életkorral vagy a genetikával ellentétben olyan faktor, ami megváltoztatható.
Ez utóbbira azért is nagy szükség lenne, mivel kínai és ausztrál kutatások szerint a Föld lakosságának mindössze 0,001 százaléka lélegzik tiszta levegőt. A legveszélyeztetettebb terület Dél- és Kelet-Ázsia, ahol az évből a napok több mint kilencven százalékát mérték határérték felett. Globális szinten a napok hetven százaléka mutatott magasabb értéket.
Évszakos változás figyelhető meg a legszennyezettebb területek között. Kína és India területén a PM 2,5 koncentrációja decembertől februárig a legmagasabb, valószínűleg a téli hónapokban szükséges fűtéshez megnövekedő fosszilisenergia-felhasználás miatt. Dél-Amerikában ugyanakkor augusztus és szeptember között legnagyobb a koncentráció az égetéses földművelés miatt.
Veszélyes a szálló por, és egyre veszélyesebb
Összességében Ázsia legnagyobb részén, a szubszaharai régióban, Óceániában, a karibi térségben, illetve Közép- és Dél-Amerikában jelentősen emelkedett a szálló por koncentrációja az elmúlt húsz év során a folyamatos erdőtüzek, illetve a sivatagosodás miatt. A PM 2,5 legnagyobb koncentrációját Kelet-Ázsiában mérték: 50 mikrogrammal köbméterenként. Második Dél-Ázsia lett 37 mikrogrammal, bronzérmes pedig Észak-Afrika harminc mikrogrammal. Ausztrália és Új-Zéland lakosai viszont a legalacsonyabb koncentrációnak örülhetnek. Európában és Észak-Amerikában a szigorú környezetvédelmi szabályozások miatt húsz év alatt csökkent a szálló por koncentrációja.
