Őszi darules

Látványos természeti esemény minden ősszel a darvak (Grus grus) ezreinek vonulása a Dél-Alföldön. A kelet-európai állomány egyik kiemelt gyülekezési helye a szegedi Fehér-tó és környéke, október végétől az első fagyokig tartózkodnak nagy számban a térségben, mielőtt elindulnak telelőterületeikre. Napi ritmusuk jól követhető: napkeltekor indulnak táplálkozni a szántókra, gyepekre, naplementekor pedig megfigyelhető, ahogy a hangosan krúgató csapatok behúznak éjszakázóhelyeikre, a halastavakra, ilyenkor figyelhetik meg a darulesek résztvevői, amint darvak százai szállnak el a fejük fölött. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság túravezetői közreműködésével több darulest is szervez a Park a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel együtt, amelyekre online, a nemzeti park honlapján jelentkezhetnek az érdeklődők. A darvak nagy része a tartós hideg időszak beálltakor elhagyja a Kárpát-medencét, és Európa déli részén vagy Észak-Afrikában töltik a telet. Az utóbbi években azonban egyre több példa van arra is, hogy nagyobb csoportjaik itt telelnek át, például a Büdös-széken a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben. A 190-200 centiméteres szárnyfesztávú darvak csapatai V alakban vagy egyenes vonalban szállnak, ellentétben a szintén kinyújtott nyakkal, de rendezetlen csoportokban röpülő gólyákkal. Magyarországon a XIX. század végén még költött, de aztán csak 2015 nyarán, száz év után először sikerült csak a Marcal, majd 2021-ben a Rába völgyében megfigyelni egy-egy költőpárt.