Áradások és aszályok

A tavalyi év az egyik legmelegebbként vonult be a meteorológia történetébe, és úgy tűnik, 2026 sem tartogat mást: a Meteo­rológiai Világszervezet (WMO) új előrejelzése szerint várhatóan a szokásosnál melegebb körülmények várhatók. Egy gyenge La Niña-jelenség befolyásolja a globális időjárási mintákat a következő három hónapban. 
Annak ellenére, hogy a La Niña jel­lem­zően­ a Csendes-óceán középső és keleti része hőmérsékletének átmeneti lehűlésével jár, a WMO arra figyelmeztet, hogy világszerte számos régióban várhatóan továbbra is a szokásosnál melegebb hőmérsékleteket lehet majd tapasztalni. Ez az eltolódás növeli a súlyos áradások és aszályok valószínűségét, amelyek jelentősen befolyásolhatják a mezőgazdasági termények megfelelő növekedését, és ezáltal a táplálkozási lehetőségeket. 

A WMO szerint 55 százalék a valószínűsége a gyenge La Niña hatásának most ja­nuár­tól legalább február végéig. A legfrissebb óceáni és légköri mutatók arra utalnak, hogy a La Niña már elkezdte kifejteni hatását, és a semleges körülményekhez való visszatérés csak az áprilisig terjedő időszakban várható. 

Európára a hatása többnyire közvetett, de épp télen a legerősebb: gyakran az észak-atlanti légköri mintázaton (NAO) keresztül érezteti hatását. Sok esetben inkább erősebb nyugatias áramlással jár, ami Nyugat- és Észak-Európában enyhébb, szelesebb, csapadékosabb telet valószínűsít, míg a mediterrán térségben gyakrabban társul szárazabb viszonyokkal, ám az is számít, hogy a La Niña a Csendes-óceán melyik részén jelentkezik (keleti vagy középső típusú-e). 

Magyarország szempontjából a kulcs az, hogy a NAO fázisa nálunk statisztikailag erősen kapcsolódik a téli hőmérséklethez és a csapadékhoz: vagy gyakoribbak a hidegebb és csapadékosabb időszakok, vagy melegebb és szárazabb hónapok jönnek. A klímaváltozás is fontos szempont, a háttérmelegedés megemelt alaphőmérsékleti szintjével még a hűtő fázis mellett is könnyebben alakulnak ki rekord közeli meleg epizódok, miközben az intenzív csapadék és az aszály kockázata egyaránt nő a vízkörforgás erősödése miatt. 
A NOAA és a Columbia Egyetem többtényezős számítógépesmodell-előrejelzései alapján ugyanakkor az idén a jelenség nem lesz túl erős, és néhány hónap után el is tűnhet. Az ENSZ meteorológiai ügynöksége szerint nem valószínű, hogy El Niño következik, amely a Csendes-óceánon trópusi ciklonokat tápláló természetes éghajlati jelenség. Ez szokta növelni a csapadékmennyiséget és az árvízveszélyt Amerika egyes részein. 

A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a szezonális előrejelzések és azok időjárásra gyakorolt ​​hatásai ismerete több millió dolláros gazdasági megtakarítást jelent a mezőgazdaság, az energia, az egészségügy és a közlekedés területén. A reagálási intézkedések előkészítésével több ezer ember életét is meg lehet menteni. A La Niña hatásai ugyanis nemcsak az átlagértékekben, hanem elsősorban a szélsőségek gyakoribbá válásában jelennek meg. Önmagában tehát nem folyamatok okozójáról, hanem azok felerősítőjéről van szó, és a háttérben a globális felmelegedés áll. Éppen ezért fontos, hogy tudatosan készüljünk az idei évre is.