Közelebb, mint valaha
Újabb nyugtalanító hír látott napvilágot: a tudósok 85 másodpercre éjféltől állították a Világvége Órát a tavalyi 89 másodpercről. A szakértők figyelmeztetnek, hogy az apokalipszis a háború, az irányíthatatlan mesterséges intelligencia vagy a klímaváltozás miatt következhet be.
Kép: Az óra 1947-es létrehozása óta évről évre változik, mennyire vagyunk a világvégétől, a legtávolabb 1991-ben voltunk
Az órát az elmúlt négy évben háromszor állították közelebb az éjfélhez. Az órát a Bulletin of the Atomic Scientists kezeli, 1947-ben hozták létre a hidegháború feszültségeinek nyomon követésére. 1953-ban került a legközelebb az éjfélhez, akkor két perccel állt a mutató éjfél előtt.
A következő években az óra inkább optimizmust tükrözött, 1991-ben már 17 percre ketyeg az apokalipszistól. Azóta azonban szinte megállíthatatlanul közeledik a vég felé. Most a szakértők, köztük a világ vezető tudósai a globális háború, a klímaváltozás és a mesterséges intelligencia veszélyeit említik az óraátállítás indoklásában. Alexandra Bell nukleáris politikai szakértő, a Bulletin elnök-vezérigazgatója szerint a Világvége Óra a globális kockázatokról szól, és most a vezetés globális kudarcát látják.
Tavaly a szakértők 90 másodpercről 89 másodpercre állították át az órát. Akkor azt mondták, hogy a lépés célja komoly jelzés küldése, mivel a világ már veszélyesen közel van a szakadékhoz, most viszont négy másodpercet adtak hozzá a 2025-ös növekvő nukleáris kockázatok miatt. Bell szerint a régóta fennálló diplomáciai keretek összeomlanak, a nukleáris kísérletek veszélye visszatért, és három katonai művelet zajlott a nukleáris fegyverek és a kapcsolódó eszkaláció fenyegetése árnyékában. Oroszország ukrajnai háborúja, Irán amerikai és izraeli bombázása, valamint az India és Pakisztán közötti határkonfliktus mellett többek között a Koreai-félszigeten fennálló folyamatos feszültségek, illetve Kína Tajvannal szembeni fenyegetései is fokozzák a veszélyt.
Az Egyesült Államok és Oroszország között fennmaradt utolsó nukleáris fegyverzeti egyezmény, az új START-szerződés február 5-én lejárt. Vlagyimir Putyin szeptemberben azt javasolta, a két ország állapodjon meg, hogy még egy évig betartja az egyezményben meghatározott korlátozásokat, amelyek mindkét fél telepített nukleáris robbanófejeinek számát 1550-ben korlátozzák. Trump hivatalosan nem válaszolt. A nyugati biztonsági elemzők megosztottak abban, hogy bölcs dolog-e elfogadni Putyin ajánlatát.
Trump októberben elrendelte, hogy az amerikai hadsereg több mint három évtizedes szünet után indítsa újra a nukleáris fegyverek tesztelésének folyamatát. Észak-Koreán kívül egyetlen nukleáris hatalom sem hajtott végre nukleáris robbantási kísérleteket több mint negyed évszázada. Oroszország decemberben videót tett közzé a nukleáris fegyverek szállítására alkalmas hiperszonikus Oreshnik rakéták Fehéroroszországban történő telepítéséről. Ennek célja Moszkva szerint az oroszok támadási képességének növelése európai célpontok ellen.
Bell szerint Oroszország, Kína, az Egyesült Államok és más nagyobb országok is egyre agresszívabbá válnak. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet 2024-es adatai szerint a világon mintegy 12 ezer nukleáris robbanófej található, amelyek közül több ezret magas készültségben tartanak. Mind a kilenc, nukleáris fegyverrel rendelkező állam (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, az Egyesült Királyság, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea) korszerűsítési programokat hajt végre. Kína arzenálja az elmúlt években a leggyorsabban bővült, a Pentagon becslése szerint 2030-ra akár ezer robbanófejjel is rendelkezhet.
A „győztes mindent visz” elvű nagyhatalmi verseny növeli a potenciális veszélyt, amelyet a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések, az éghajlatváltozás és a biotechnológia helytelen felhasználása tovább súlyosbít. A Meteorológiai Világszervezet szerint 2023 volt a valaha mért legmelegebb év, a globális átlaghőmérséklet mintegy 1,45 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, és az üvegházhatású gázok koncentrációja új rekordot ért el. A szélsőséges időjárási események (hőhullámok, aszályok, árvizek) gazdasági és társadalmi instabilitást okoznak, ami közvetetten biztonságpolitikai kockázatot is jelent. A mesterséges intelligencia területén a szakértők különösen a katonai alkalmazásokat és az autonóm fegyverrendszereket emelik ki. A technológiai verseny, az ellenőrzés hiánya és a geopolitikai megosztottság együttesen növeli annak esélyét, hogy egy regionális válság globális következményekkel járjon.
