Vészjelzés az iskolákból
Lesújtó képet fest a legutóbbi, 2025-ben végzett nemzetközi tanulói teljesítménymérés, amelynek eredményeit a közelmúltban hozták nyilvánosságra: a diákok világszerte egyre gyengébben teljesítenek matematikából és szövegértésből. A PISA-felmérés készítői szerint különösen aggasztó a szövegértési képesség csökkenése, hiszen az minden tantárgy tanulásának alapja, és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a diákok értelmezzék és kritikusan átgondolják a digitális világból érkező információdömpinget.
Kép: Aggasztó a helyzet: világszerte egyre több diáknak okoz gondot, hogy pontosan megértse, amit olvas
Tavaly 91 ország 760 ezer diákja – a 15 éves korosztály tagjai – vett részt a PISA-felmérésben (Programme for International Student Assessment). A vizsgálat elsősorban a természettudományos tudást, a szövegértést és a matematikai készségeket mérte fel.
Az OECD-országokban, vagyis a fejlett ipari országokat tömörítő szervezet tagállamaiban a diákok teljesítménye egyértelműen romlott: a valaha mért legalacsonyabb átlagot érték el. A tizenöt évesek már ötöde természettudományból, matematikából és szövegértésből is gyengén teljesít; 2022-ben még 16 százalékuk tartozott ebbe a körbe. Ők nem rendelkeznek azokkal az alapkészségekkel, amelyek a továbbtanuláshoz, a munkához és a hétköznapi boldoguláshoz is szükségesek – hangsúlyozza a jelentés.
Csak kismértékű a hanyatlás a természettudományi ismeretek terén, ugyanakkor matematikából az átlagpontszám tíz év alatt 22 ponttal esett. Ez valamivel több mint egy tanévnyi lemaradásnak felel meg. Ennél is tragikusabbak az olvasási és szövegértési eredmények: 28 ponttal csökkent az átlag 2015 óta. Ahol a legnagyobb volt az olvasási teljesítmény visszaesése, ott többnyire a matematika és a természettudomány eredményei is jelentősen romlottak. Leginkább a tehetős családokból származó tanulók maradtak le, a csökkenés oka a digitalizáció és a képernyő előtt töltött hosszabb idő. A jelentés szerint kifejezetten aggasztó, hogy éppen azok a készségek romlanak, amelyek a legfontosabbak a mesterséges intelligencia korában: az információk értékelése, a kapcsolatok keresése és az olvasottak kritikai átgondolása.
A legjobb eredményekkel Kína, Szingapúr, Tajvan, Észtország, Japán, Korea, az Egyesült Királyság, Kanada és Új-Zéland büszkélkedhet. A világtrendekkel ellentétben ezekben az országokban a természettudományban, a matematikában és a szövegértésben egyaránt javultak az eredmények a korábbiakhoz képest. Magyarország a 30. a rangsorban.
Külön hangsúlyozzák a jelentésben, hogy egy gazdag ország nem feltétlenül jelent jó oktatást. Luxemburgban egy diák oktatására 288 ezer dollárt fordítanak, messze a legtöbbet a vizsgált országok közül. A diákok természettudományos átlagpontszáma mégis elmaradt Írországétól, Franciaországétól és Olaszországétól, noha ezekben jóval kevesebbet költenek oktatásra.
Újdonság, hogy a digitális környezetben való tanulást is vizsgálták a szakemberek. Megállapításaik szerint a digitális és mesterségesintelligencia-alapú eszközök egyre inkább beépülnek a tanulásba, ám a teljesítményre gyakorolt hatásuk attól függ, hogyan használják őket. Az OECD-országokban a mértékletes használat jobb természettudományos eredményekkel jár együtt, a túlzott használat és a digitális figyelemelterelés viszont gyengébb teljesítménnyel. Minden negyedik diák arról számolt be, hogy osztálytársai a digitális eszközök miatt szétszórtak. Kínában, Japánban és Koreában ez az arány csak tíz százalék. Ezért a PISA-jelentés készítői kifejezetten támogatják, ha az osztálytermekben korlátozzák a nem oktatási célú telefon- és eszközhasználatot.
Hazai eredmények
A magyar diákok 76 százaléka érte el a legalább alapvető jártassági szintet természettudományból, ami kissé meghaladja a 74 százalékos OECD-átlagot. Matematikából 66 százalékuk, szövegértésből pedig 68 százalékuk teljesített legalább a 2. szinten; az OECD-átlag ezekben 65, illetve 69 százalék.
A legjobbak, vagyis az 5–6. szintet elérők aránya azonban mindhárom területen alacsonyabb a magyar diákok között: természettudományból és matematikából 5-5 százalék, szövegértésből 3 százalék. Az OECD-átlag ezeken a területeken 7, 8 és 6 százalék.
