Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Ilyenkor, télen jobban nyomon kell követni a gazdasági állatok elléseit, fialásait. Szakszerűen: a ló, a szarvasmarha, a juh, a kecske ellik, a sertés és a nyúl fial.
Kép: Fülöpjakab, 2009. január 18. Kisborjú, szarvasmarha, ellés. Fotó: Ujvári Sándor
A gazdának télen több ideje van állatai megfigyelésére. A vemhesség alatti mostohább tartási, még inkább takarmányozási viszonyok miatt ez szükséges is. Vajon életképes, életerős utódok születnek-e? Mostanában jobban kell figyelnünk arra, hogy az utódok a fajra jellemző szabályos vemhességi idő elteltével érkeznek-e. Az életerőre általában a gyakorlott gazda már a vemhesség idejéből, az ellés vagy fialás lefolyásából, az anya tejelésre történő felkészültségéből, de leginkább a született utód külső megjelenéséből ránézésre következtetni tud. A magzat fejlettsége, a születési testtömeg, a testméretek, a bőr színe, állapota, a test szőrrel való borítottsága sokat elárul. Azonban ezek némelyike – főként a születéskori súly – félrevezető is lehet. Egyáltalán nem biztos például, hogy egy 1500 grammal született malac életereje nagyobb, mint egy 1200 grammosé.
Feltételezve, hogy az anya teljesen egészséges és ellés vagy fialás idején biológiai állapota is ennek megfelelő, az utódok életképességére két viselkedésformából nagy valószínűséggel következtethetünk. Az egyik az anya-újszülött kapcsolat milyensége, a másik az utódok szopási viselkedése az élet első óráiban. Hagyományos tartás esetén a lovaknál és a kérődzőknél az anya-újszülött kapcsolat mindig a magzatmáz intenzív lenyalásával kezdődik. Ez nemcsak meggyorsítja az utód felszáradását, a szag, íz és hangok alapján történő felismerést, de ezzel a különleges „masszázzsal” az anya segíti a vérkeringést és a bélszurok eltávozását is. Utóbbi a csikók esetében életmentő beavatkozás is lehet.
Az életerő megítélése szempontjából igen fontos annak megfigyelése, hogy a született csikó, borjú, bárány, gida fel tud-e állni, hiszen ez feltétele az első, de talán legfontosabb teendőjének, a föcstej kiszopásának, ami meghatározhatja az állat sorsát, ellenálló képességét. A föcstej az anya első teje, ami a rendes tejnél sűrűbb, sárgásbarna színű, tápanyagokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag. És ami ennél is fontosabb: olyan ellenanyagokat tartalmaz, melyek az újszülöttet az első hetekben megvédik a különböző kórokozóktól és a későbbi káros környezeti hatásoktól. Viszont az anya csak rövid ideig termel föcstejet, ráadásul annak legfontosabb alkotórészei, az ellenanyagok az újszülött bélcsatornájából ennél is rövidebb ideig szívódhatnak fel, ezért az első napok szopásainak döntő szerepük van.
Bár az anya mozdulataival segíti újszülöttjét a tőgy, illetve a csecsek megkeresésében, de ez nem mindig sikerül neki, ilyenkor segítenünk kell. A szükséges gyakoriságú szopást a hideg is akadályozhatja, ami a testtömegükhöz képest nagy testfelülettel, szőrtakaró nélkül, csupaszon, kis energiatartalékkal született malacok és nyúlfiókák esetében végzetes lehet akkor is, ha egyébként anyjuknak bőven van teje.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu