Nem zene, de fülbemászó

Gondos ismereteit állandóan bővítő levélírónk így ír: „Hullámpapír öveket raktam fel az öt alma-, két körte-, két szilvafánk derekára. Összesen nyolc hernyót és elképesztően sok fülbemászót találtam benne. Utóbbiak levételkor szétfutottak, ezért nem tudtam őket elpusztítani.

Kertünk-udvarunkGyőrffy Sándor2009. 01. 28. szerda2009. 01. 28.
Nem zene, de fülbemászó

” Szerencsére! – mondom a fülbemászók védelmében. Igaz ugyan, hogy ez az éjszaka vadászó állat növényeket is megrág, de ugyanakkor növényeinket károsító rovarokat is fogyaszt. Teste nyúlánk, tizenöt-húsz milliméter hosszú, testvégén fogó szervet visel. Potroha hátsó részén, a pórusain át jellegzetes, bűzös folyadékot présel ki védekezésül, ha megzavarják. Ez sem teszi vonzóvá ezt a sötétbarna színű, hártyás szárnyát ritkán használó, ritkán repülő rovart.
Hazánkban a közönséges fülbemászónak évente egy nemzedéke van. A nyárutói párosodás után a pár a talajban öt-tíz centiméter mélységben áttelelő üreget, fészket készít, ahol együtt telelnek át. Tavaszodván a megtermékenyített nőstény elzavarja a hímet, és elkezdi lerakni a petéket. Az utódokról való gondoskodás ennél a fajnál is erősen fejlett, terhét az anya viseli. Áprilisban-májusban a kis lárvák kirajzanak a költőüregből, és csak reggel térnek vissza az anyjukkal együtt. Az elpusztult, elgyengült anya teste gyakran a saját ivadékainak szolgál táplálékul. A fülbemászó tápnövényei: csemegekukorica, dália, őszibarack, alma, szőlő és kelkáposzta. A csemegekukorica csövei hiányos szeműek lesznek, a dália sziromlevelei szélükön finoman csipkézettek. Az őszibarack és az alma gyümölcsén, a hozzásimuló levél által fedett részen szabálytalan alakú, olykor több négyzetcentiméter nagyságú és mintegy öt milliméter mélységű rágások keletkeznek. A kelkáposzta fejének borítólevelei alatti külső levelek szabálytalanul megrágottak.
A fülbemászók védelmét Balázs Klára és Mészáros Zoltán Biológiai védekezés természetes ellenségekkel című könyvükben azzal indokolják, hogy e faj táplálékának mintegy hatvan százaléka állati eredetű, amelynek zöme a kártevő rovarok közül való. Különösen könnyen zsákmányul ejtenek apróbb, kevéssé mozgékony, védtelen rovarokat, levéltetveket és pajzstetveket. Ezeken kívül rovartojásokat, kis lepkehernyókat, rovarbábokat, pókokat is szívesen fogyasztanak. Az illatukkal jelzett menedékeiket csoportosan keresi fel a többi fülbemászó. Ahol még nem vertek fészket, kínálni kell nekik, például tejfölös pohárba tömött faforgácsból, amit a gyümölcsfák ágaira függeszthetünk.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek