Zöldike akcióban

Szobanövényeink az élő természetet jelenítik meg otthonunkban, a munkahelyünkön, ezért is jó érzés rájuk tekinteni, közöttük élni, különösen most, ebben a bús-borongós, lehangoló téli időszakban.

Kertünk-udvarunkValló László2009. 01. 07. szerda2009. 01. 07.

Kép: Szobanövény (Sági János) zöldnövény kellemes hangulatot árasztó cserepes növény tévé televizió nyugdíjasok 2008.12.30. fotó: Németh András Péter

Zöldike akcióban
Szobanövény (Sági János) zöldnövény kellemes hangulatot árasztó cserepes növény tévé televizió nyugdíjasok 2008.12.30. fotó: Németh András Péter

Látványuk, színük, formagazdagságuk a lelket üdíti, élettevékenységük pedig a testet frissíti: fizikai állapotunkra, közérzetünkre, munkakedvünkre van jó hatással. Mindezt kutatási eredmények sora is igazolja. Az egyik felmérést irodai dolgozók között végezték, akiknek kedélyét és egészségi állapotát növények nélküli, illetve szobanövényekkel gazdagon benépesített helyiségben vizsgálták. Kiderült, hogy ha növények voltak az irodában, az alkalmazottak kevésbé érezték magukat fáradtnak, és negyedével csökkent közöttük a fölső légúti panaszok száma. Kimutatták azt is, hogy a szobanövények a képernyők káros fénysugárzását is jelentős mértékben semlegesítik.
Levegőszűrő és tisztító hatásuk pedig szinte hihetetlen. A fotoszintézisük révén képesek megkötni a levegőben keringő káros benzingőzt, szén-monoxidot és nitrogén-dioxidot. Ennek elsősorban a forgalmas út melletti lakásokban, irodákban van nagy jelentősége, ahol a levegő akár 5-7-szer is szennyezettebb lehet, mint az úttól távolabb.
Amerikai kutatók nem voltak restek megnézni, hogy a csüngő csokros inda vagy másik, közismert nevén: zöldike (Chlorophytum) és a szobai futóka (Scindapsus) hogyan szűri a szennyező gázokat. A növényeket olyan szobába tették, amelybe előzőleg nagy mennyiségű szén-monoxidot és nitrogén-dioxidot juttattak. Egy nap elteltével megmérték a gázok töménységét, és kiderült: a csokros inda több mint 95, a futóka pedig 75 százalékkal csökkentette a gázok mennyiségét a levegőben. Mivel egy-egy növény 20-30 légköbmétert képes megszűrni, így egy 25 négyzetméteres helyiség esetén legkevesebb három szobanövény munkájára van szükség a hatékony szűréshez.
Ezen túlmenően a szobanövények – mint tudjuk – oxigént termelnek (így frissítik a levegőt), szén-dioxidot kötnek meg és vizet párologtatnak. Elsősorban a nagy lombfelületű és nagy vízigényű (vízben álló gyökerű) növények alkalmasak arra, hogy a kívánatos mértékű, 50 százalék körüli páratartalom legyen a lakásban. (A levegőben rajzó mikroorganizmusok döntő többségét az ilyen páratartalom gyöngíti le a leginkább, és visszafogja fertőzőképességüket.) A szobanövények nagy előnye a párologtató edényekkel szemben az is, hogy képesek kiegyenlíteni a páratartalom változását, ingadozását a zárt téren belül.
A fény hiánya és a viszonylagos alacsony hőmérséklet visszafogja a szobanövények élettevékenységét is. Ezért ritkábban kell öntöznünk még a fűtött lakásban is (heti egy alkalommal, akkor is mértéktartóan). Fontos, hogy az öntözővíz ne legyen jéghideg. Legjobb, ha a csapvizet állni hagyjuk a szobában, hogy fölvegye annak hőmérsékletét, miközben a káros klórtartalma is elillan.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek